Medinet Habu Egyiptom egyik legattraktívabb ősi temploma, mely igazából több templom együttese, egy igazi templomváros volt. Sokan hívják ezért Medinet Habu City-nek, ami igazából egy szóhalmozás, hiszen a Medinet-nek szinte ugyanaz a jelentése, mint a City-nek, azaz, hogy város.
A létesítmény hatalmas területen fekszik és az építtető III. Ramszesz főtemplomán kívül több, kisebb épület is található a területen.
Medinet Habu komplexum
A területet egy dupla fal vette körbe, és zárta el a bejutást az illetéktelenek elől. A főbejáratot az ókori egyiptomi templomépítési szabályoknak megfelelően a Nílus felé tájolták, amit keleti kapunak hívnak, de igazság, hogy ez dél-keleti tájolású, hiszen itt a Nílus nem délről-északra folyik, hanem dél-nyugatról folyik észak-keleti irányba. De az egyszerűség kedvéért a templomot a tudósok keleti-nyugati tájolásúnak hívják, a dél-keleti és észak-nyugati tájolás helyett.
Ez a hely már III. Ramszesz templomának az építése előtt is szenthelynek számított. A templom teljes építése elég hosszú ideig, a 18. dinasztiától teljesen a római korig tartott.
Medinet Habu a nyugat-thébai (Théba Luxor ókori neve) igazgatási központjaként működött és ezt III. Ramszesz halálának a ténye sem változtatta meg.
Annyira fontos központ volt, hogy a Királyok Völgye építésén dolgozó munkások ide jöttek követelni a bérüket, amit nem fizettek ki nekik. De a lakosság a 20. dinasztia idején lévő polgárháború idején is itt lelt menedékre. A későbbiek folyamán persze áttörték a komplexum falait és a kopt keresztény település rátelepedett Medinet Habu építményeire, mely alól a Nagy Templom sem képezett kivételt. Mindazonáltal a hely adminisztrációs és védelmi szempontból túlélte a Ramszesz építmények kultuszát, és még sikerült elkerülni a jelentős falprédálásokat is.
A nagy kapu
A komplexumot jelenleg is a nagy kapun keresztül haladva lehet meglátogatni. Ezzel a kapuval kapcsolatban fontos tudni, hogy az ókorban a Nílustól egy csatorna húzódott egészen eddig a kapuig, ahol a hajók ki tudtak kötni. Gyakorlatilag egy komplett rakpart volt a nagy kapu előtt.
A nagy kapu egy erőd kapujára hajaz, és a nyugat-ázsiai migdolok stílusára emlékeztet. A kapuhoz közel az őrséghez tartozó épületek voltak találhatóak. A kapu oldalát Egyiptom ellenségeit eltipró király domborműve található. A domborművek között megtalálható Ptah Isten ábrázolása is, melynek az imákhoz kapcsolódó oka volt.
A nagy kapu felsőrésze igazán különös hely volt, mert ez királyi lakosztály volt, másrészt itt laktak a király háremhölgyei. Ehhez az épületrészhez sajnos nagyon negatív esemény is tartozik, hiszen III. Ramszesz egyik mellékfelesége itt hajtott végre gyilkossági kísérletet ellene. A tetteseket elkapták, és bíróság elé állították, de az eljárás közben a király meghalt. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a gyilkossági kísérlet volt-e közvetlen oka a király halálának.
A templomba nem csak ezen a főkapun keresztül lehetett bejutni, hanem volt egy másik főkapu a nyugati falon is, melyen keresztül hivatalnokok, szállítók és alkalmazottak tudtak bejutni. A nagy kapu pedig a Nílus felé jelentett közvetlen összeköttetést.
A kis templom
Az úgynevezett „Kis templom” a bejárattól jobbra helyezkedik el. A Kis templomot a 18. dinasztia idején alapították, III. Thotmesz és Hatsepszut nevéhez fűződik, de a későbbi királyok természetesen kibővítették azt.
A Kis templomhoz egy kisebb fajta előkaput építettek a 26. dinasztia idejében, melyet később a 29. dinasztiához tartozó I. Nektanebész tulajdonított el. A Ptolemaioszi korban oszlopokat és egy pülont építettek hozzá, valamint egy nagyobbacska kapuzatot.
A Kis templomhoz épített utolsó kiegészítés a római korban elkezdett oszlopos portikusz és udvar volt, melynek a befejezése már nem valósult meg. Ez az építmény túlnyúlt a nagyobb templomegyüttest határoló falakon és a későbbiek folyamán az épületkomplexum egyetlen működő részéve vált. A Kis templomtól északra helyezkedett el a szent tó, melynek mérete 20x18 méter volt és ezzel a 7. legnagyobb szent tó volt az ókori egyiptomi templomok történetében.
A szent tó mellett volt található egy ún. „Nilométer”, mely az ókori Egyiptomban az adó mértékének a meghatározásában játszott fontos szerepet. Ez a Nilométer I. Nektanebosz korából származó kút volt.
A Főtemplom
Talán az összes ókori egyiptomi templomok közül ennek a templomnak van a legfigyelemreméltóbb külső pülonja, mely 27 méter magas és 65 méter széles volt.
A pülonon az elfogott ellenségekre lesújtó király került ábrázolására, oly módon, hogy az egyik oldalon Alsó-Egyiptom, a másikon pedig Felső-Egyiptom koronáját viseli.
Egy kicsit megtévesztő lehet azok számára, akik még nem találkoztak Felső-Egyiptom illetve Alsó-Egyiptom kifejezéssel, hogy ezek a „jelzők” nem a földrajzi irányt, hanem a Nílus folyását tükrözik. Azaz Felső-Egyiptom délen, Alsó-Egyiptom pedig északon volt. A pülon domborművének a kialakításánál figyeltek arra, az ábrázolások tájolás szempontjából helyesek legyenek, hiszen Alsó-Egyiptom koronájával ábrázolt III. Ramszesz az északi pülonon van, míg Felső-Egyiptom koronáját is magában foglaló fehér-vörös kettőskoronás domborműve pedig a déli pülonon látható.
A templom falain további győztes csaták jelenetei láthatóak, ahol III. Ramszesz és serege legyőzi az Egyiptomra támadó líbiai és tengeri népek katonáit.
Ezek a jelenetek nemcsak a templom külső falain láthatóak, hanem a templom első udvarának (48x35 méter területű) a falain is folytatódnak tovább, ahol az ábrázolásban megjelenik az áldozatok megszámlálásának elég egyedi, és a mai korhoz képest barbár módszere. Ugyanis a meggyilkolt ellenség levágott karjait illetve nemiszerveit számolták meg. Ennek az udvarnak az északi oldalát a megistenült király szobrai szegélyezték, a délit pedig a király hivatalos szertartások alkalmával illetve ünnepségek során való megjelenítése.
A második udvart (38x42 méteres) szegélyező hatalmas ozirisz szobrait a kopt keresztények kíméletlenül elpusztították, amikor keresztény templommá alakították a területet.
A hüposztülcsarnok, illetve a második udvar mögötti épületek nagyon megrongálódtak, míg néhány - a különböző Istenségnek szentelt és a templom számára fontos adminisztrációs - helyiség viszonylag jó állapotban maradt fent. De nem csak a helyiségek maradtak fent jó állapotban, hanem a falaikon látható domborművek, például ahol éppen Ramszesz Thot Istennel visz aranyat Ámon-Rének.
A templomot az Ámon, Mut és Honszu Isteneknek szentelték, melynek a végében egy hatalmas álajtó volt, ahol a király lelke szabadon közlekedhetett. Az oszlopcsarnokot körülvevő helyiségből többet különféle kincsek tárolására használtak.
A királyi palota
A királyi palota a főtemplom déli oldalán helyezkedett el, és valószínűleg kétszintes épület volt. A főkapuhoz hasonlóan itt is laktak olyan hölgyek, akik igyekeztek a király kedvében járni minden tekintetben. Ez a palota valóban szolgált a fáraó lakhelyéül, illetve itt végzett különféle szertartásokat is. Bizonyos értelemben a király spirituális otthonát is jelentette, amit megerősít az a tény, hogy itt is található volt egy álajtó, melyen keresztül a király lelke ki-be közlekedhetett. Egy ablakon keresztül pedig különféle ünnepségeket kísérhetett figyelemmel.
Természetesen a főtemplom körül nem csak a királyi palota volt megtalálható, hanem épületek sokasága, mint például házak, raktárak, műhelyek, katonai szállások, irodák, adminisztrációs és közigazgatási épületek is voltak.
