Denderában található Egyiptom egyik legfontosabb és talán legizgalmasabb temploma, Hathor temploma, amely különlegesen gazdag változatosságát nyújtja a késői ókori egyiptomi templomok jellegzetességeinek.
Elhelyezkedés
A templom Luxor központjától fekszik északra, kb. 75 km-re, Qena városkánál, de a várossal ellentétben, a Nílus nyugati partján helyezkedik el.
Ez a templom is követi az ókori egyiptomi szokásokat, így a főbejárata a Nílus felé néz (mely észak irányban helyezkedik el), bár azt érdemes megjegyezni, hogy a Nílus ezen a területen kanyarodik, így nem tökéletesen merőleges a templom hossztengelye a Nílus folyásirányára. A templom majdnem tökéletesen északra néz, csak egy minimálisan tér el attól kelet felé, a tengerszint felett pedig 75 méter magasan fekszik.
A templom az ókori Junet vagy Tantere (a görög Tantürisz) területén épült, amely az egyiptomi történelem különböző korszakaiban jelentős vallási központ és tartományi főváros volt. A denderai templom helyén már korábbi időkben kb. i.e. 2300-ban is állt templom.
Denderai templom építése
A templomot az i.e. előtt kezdték el építeni, a Ptolemaioszok idejében, azonban felszentelése csak Augustus császár uralma alatt történt meg.
Korai szövegek utalnak a denderai templomra, amelyet az ó-birodalom idején újjáépítettek, ismereteink szerint pedig jó néhány újbirodalmi uralkodó szebbítette az építményt.
A jelenlegi helyén álló Hathor templomot a görög-római korban építették és a korszakból származó egyik legjobb állapotban fennmaradt templom Egyiptomban.
A templomot és annak körzetében több fáraó is folytatott építkezéseket és belülről kifelé haladva bővítették az épület. A bővítésnek a nyomai ma is jól látszódnak és elhatárolhatóak.
Denderai templom komplexumról
Az egész komplexum mintegy 40.000 négyzetméteren fekszik és egy körülbelül 12 méter magas fal veszi körül, melyet anno sártéglákból építették fel.
A komplexum területére egy hatalmas kapun keresztül lehetett belépni, melyet Traianus illetve Domitianus római császárok emeltek.
A területen több különálló építmény is található, melyeket az éppen aktuális uralkodók építettek.
Ezek a főkaputól dél felé haladva az alábbiak.
- Római kori születésház
- Keresztény templom
- Ptolemaiosz kori születésház
- Egészségház
- Hathor templom
- Szent-tó
- Kút
- Ízeum - Ízisz születésének temploma
Római kori születésház
A születésház építőjéről nincs teljes egyetértés, a vélemények megoszlanak Nero és Traianus között, ugyanis az építmény feliratai és domborművei Traianus-ről szólnak (aki Augustus császár későbbi utódja volt), az oszlopcsarnokban viszont Nero-t ábrázoló falvésetek láthatóak, amin felajánlja a születésházat az istennőnek. A külső falakon a gyermek Hórusz születését is ábrázolják.
Építésének idejét arra a korszakra teszik, amikor Egyiptomot a Római birodalomhoz csatolták.
Keresztény templom
Az tulajdonképpen egy bazilika, mely az 5. században épült fel és hűen jeleníti meg a korabeli kopt keresztény építészet jegyeit és díszítéseit.
Ptolemaiosz kori születésház
Ennek a születésháznak az építését tulajdonképpen még I. Nektanebó kezdte el, de csak a Ptolemaioszok fejezték be és látták el a megfelelő díszítésekkel. Az épület többnyire téglából készült és egyik falán lévő jelenet, Hnum istent ábrázolja, amikor a fazekaskorongján megformálja Ihit gyermekalakját.
Egészségház
Hathor istennőtől való gyógyítóerőt várták itt a gyógyulni vágyó emberek, akik úgy gondolták, hogy talán sokkal hatékonyabb, akkor, ha alvás közben fogadják az istennőtől érkező gyógyítóerőt. Természetesen több napot is töltöttek itt a gyógyulásnak szánva ezért fürdőzésre valamint tisztálkodásra is használták a szomszédos szent tavat.
Hathor templom
A templom bejárata előtt az ókorban pülonok és a hozzájuk tartozó oszlopok voltak az ókori egyiptomi szokásoknak megfelelően, ezek mára már sajnos nem láthatóak. Ezzel ellentétben a templom viszont nagyon jó állapotban maradt fenn.
A denderai Hathor templom, azon kevés ókori egyiptomi templomok közé tartozik, melynek a tetőszerkezet megmaradt.
Már a templomba lépés előtt látszik, hogy a nagy hüposztülcsarnok hat első oszlop között falat építettek, eltérően a többi ókori egyiptomi templomhoz képest. Ebben a nagyoszlopcsarnokban összesen 24 darab hatalmas oszlop tartja a gigantikus tetőt. Az oszlopfők négy irányba néző Hathor istennő arcot ábrázolnak. Sajnos ezeket az oszlopfőket részben még az ókorban megrongálták, majd később ezek a rongálások tovább folytatódtak, például a korai keresztények sok helyen teljesen levésték az istennő arcát, de ettől függetlenül az idelátogatónak eláll a szava, amikor ebbe a nagyoszlopcsarnokba belép, hiszen hihetetlen látvány tárul a szeme elé…
A csarnok mennyezetén egy gondosan kivitelezett és nagyon összetett égtérkép látható, melynek a színei jó állapotban maradtak meg. Az égtérkép a rómaiak nevéhez kötődik, melyen feltüntették az állatövi jeleket is, illetve a napkorongot esténként lenyelő, majd hajnalban megszülő Nut istennőt is.
A nagyoszlopcsarnokból tovább haladva, a jelenések csarnokába érkezünk, ahol összesen 6 oszlop található. A vallási ünnepségek illetve szertartások alkalmával itt jelent meg illetve egészen pontosan a templom előtt álló emberek itt láthatták meg először a hátsó szentélyből előrehozott istennő szobrát. Az itt lévő falvésetek az uralkodót ábrázolják, aki részt vesz a templom alapítási szertartáson. A jelenések csarnokából összesen hat helyiség nyílik, 3 balra és 3 jobbra. Ezeket a szobákat a napi szertartásokra való előkészületekre használták.
A templom belső magját különféle Ptolemaiosz korabeli fáraók építették, akiknek gyakorta bizonytalan természetű uralkodására a felirat nélküli kartusok is visszaigazolást adnak.
A belső szentély felé haladva, a jelenések csarnokát, az áldozati csarnok követi, majd az enneád azaz a kilenc istenség csarnoka. Ezt a kilenc istent (Atum, Su, Tefnut, Geb,Nut, Ozirisz, Ízisz, Széth, Nebethet, Hórusz) Héliopoliszban imádták. Nagy valószínűséggel a kilenc isten szobra itt várta, hogy Hathor istennő bárkáján az istennő szobrát ide kihozzák a főszentélyből, majd a szobrok &bdquao;követték” a királynő bárkáját.
A központi szentélyt összesen 11 kisebb kápolna vette körül, melyek közül többet különféle isteneknek szenteltek, de a szentély mögött volt az egyik legfontosabb kápolna, a „meghallgató” azaz Hathor kápolnája. A hitük szerint az ebben a kápolnában elhangozott imákat Hathor istennő minden bizonnyal meghallgatja..
A templom ezen részében számos titkos üreg rejtőzik, melyek helyet adtak kriptáknak illetve egyéb tárolóhelyiségek voltak. Az egyik kriptában található a denderai fény néven ismert dombormű sorozat, mely bizonyos értelmezések szerint az ókori villanykörte volt. Az egyik titkos helyiségben tárolták Hathor egy speciális szobrát, melyet újévi ünnepségek alkalmával vittek fel a templom tetejére.
A templom teteje nagyon sokáig le volt zárva a turisták elől, mert a kétezres évek elején egy német turista túlságosan bátran közelítette meg a tetőszélét, ahonnan lezuhant és meghalt, de manapság már ismét ki lehet menni a tetőre és annak nagyrésze be is járható.
Visszatérve a tetőre való feljutáshoz az ókori egyiptomiak az ünnepségek alkalmával a nyugati lépcsőt használták a feljutáshoz illetve az egyenes keleti lépcsőn ereszkedtek le onnan.
A nyugati lépcsőn elindulva a tető irányába az egyik kápolnában volt található a Zodiákus, mely állítólag a Bika és a Mérleg csillagképet ábrázolja. A Zodiákust talán Napóleon vitte magával Franciaországba és a mai napon is látható a Louvre-ban. Más források szerint a Zodiákust 1821-ben szállították Franciaországba Mohamed Ali pasa engedélyével, amíg megint más források szerint francia gyarmatosítók csak simán ellopták a helyére pedig egy másolatot helyeztek el. Bárhogyan is történt az biztos, hogy az eredeti Zodiákus helyén, egy másolat ékesíti a plafont a denderai templomban.
A belső templom felső részén két sorban helyezkednek el más helyiségek is, keleti és nyugati oldalon, melyek a halálnak és az Ozirisz feltámadásának voltak szentelve illetve vannak olyan amik Nut és más khtonikus istenségek képmásai díszítették.
A templom külsején oroszlánfejes vízköpők láthatóak illetve a hátsó falon VII. Kleopátra ábrázolása jelenik meg.
Szent-tó
A templom komplexum dél-nyugati sarkában áll. Ez az egyik legjobb állapotban megmaradt ókori egyiptomi szent-tó. Ma már nincs benne víz, sőt az aljáról pálmafák törnek az ég felé. Mivel a víz nem zavarja a tó medrének a látványát, így jól megfigyelhető, hogy a négy sarkából lépcső vezet lefelé. A tó déli oldalán egy bejárati ajtó is található a meder alján, ami egy kis helyiségbe vezet.
A tavat a templom papjai használták vallási szertartásokhoz illetve rituális tisztálkodásra.
Ízeum - Ízisz születésének temploma
Az épületet, egy elbontott templom alapköveiből építették és Augustus császár idején díszítették ki. A templom alaprajza egyedülálló módon tagolt, az építmény fő része és a hüposztülcsarnoka keletre néz, míg a szentély északra, Hathor temploma felé. A szentély hátsófalában Ozirisz mára már megsemmisült szobrát Ízisz és Nephtüsz támogatta.
