Az edfui Hórusz templom talán az egyik legteljesebb és legjobb állapotban fennmaradt ókori egyiptomi templom. A többi Nílus menti templomhoz képest ez a templom nem közvetlenül a Nílus partján épült fel, hanem attól kissé távolabb, a kikötőtől körülbelül 1 kilométerre fekszik légvonalban mérve. Ezért a helyi lakosság számára jó üzlet konflisfogatokkal a turistákat a nílusi hajók kikötőjéből elszállítani a templomhoz és vissza is, miközben a konflisról betekintést lehet nyerni Edfu mindennapi életébe. Természetesen, ha Ön velünk látogatja meg ezt a templomot nem kell külön fizetni a konflisfuvarért, bár azt érdemes megjegyezni, hogy Egyiptomban mindenki elvárja a baksist (borravalót) mindenért, melyet nem félénk módon hoznak minden turista tudomására.
Edfu (Idfu, Edfou) városa - melyben több, mint 130.000 ember él - nagyjából félúton van Luxor és Asszuán között a Nílus nyugati oldalán. A város gazdasági életének fő meghatározója az öntözéses mezőgazdaság, illetve a cukornádtermesztés. A termények elszállítása nem okoz gondot, hiszen saját nílusi híddal rendelkezik a város, illetve állandó kompjárat is segíti a közlekedést. A város legnagyobb nevezetessége természetesen a Hórusz templom.
A város ókori neve Dzseba volt, ahol a hagyomány szerint lezajlott Hórusz és Széth isten csatája, amelynek során Hórusz megölte Széth istent, így állva bosszút rajta apja (Ozirisz) meggyilkolásáért.
Dzsebában az ókorban 3 istent tiszteltek: Íziszt, Hathort és Hóruszt. Ennek a jegyében építették meg a templomot.
A lovaskonflisokról leszállva, gyalog kell megközelíteni a terület bejáratát, ahol a mai üzemeltetők rendkívüli gondossággal ügyeltek arra, hogy a turisták kizárólag egy hosszú bazársor előtt elhaladva tudják megközelíteni a templomot, annak a reményében, hogy a turistáknál lévő egyiptomi fontot elcserélik az árusokkal néhány „nélkülözhetetlenül fontos” használati tárgyra…
Edfui Hórusz templom építése
Az edfui Hórusz templom nagyjából a környékbeli templomokkal (Kom Ombo, Philae, Hathor) egyidőben épült a Ptolemaioszok uralkodása alatt.
A templom egy korábbi, kelet-nyugati tájolású régi templom helyén épült fel, de ez az új Hórusz templom hossztengelyének a tájolása már északi-déli irányú lett. Az ókori egyiptomi templomok bejáratai mindig a Nílus felé néztek, ezt ennek a templomnak az esetében úgy oldották meg, hogy építettek egy sokkal kisebb pülónt, mely a mostani nagy pülónra merőleges volt, így tehát a kor követelményeinek megfelelően a Nílus felé nézett.
Ezt a templomot III. Ptolemaiosz uralkodása alatt kezdték el felépíteni i.e. 237-ben és 180 éven keresztül építették, bővítették így aztán végső formáját csak i.e. 57-ben érte el.
A templom belső részeinek a díszítését i.e. 207-ben fejezték be, de a felszentelésére - az akkori korban Felső-Egyiptomban lévő gyakori nacionalista zavargások miatt - csak i.e. 142 kerülhetett sor. Azonban még ekkor is voltak, olyan munkák, melyek elhúzódtak és csak i.e. 140-re kerültek befejezésre. A későbbiekben i.e. 122-ben épült meg a hüposztülcsarnok, a legkülső épületrészeket – oszloposudvart, bejárati pülónt – pedig csak i.e. 57-re fejezte be XII. Ptolemaiosz Aulétész, aki az utolsó Kleopátra atyja volt.
A Hórusz templom végső mérete 138 méter hosszú és 76 méter széles lett, illetve a legmagasabb pontja 38 méter volt.
Születésház (mammiszi)
A templomtól délre, még jóval az első pülón előtt, balra a születésház található melynek hossztengelye merőleges a Hórusz templom hossztengelyére. Ezt a születésházat (mammiszit) a denderai templom születésházának a mintájára építették fel, ezért a két építmény nagyjából ugyanolyan alaprajzú. Itt azonban a denderaianál lényegesen több megmaradt épségben az elülső részekből. Például az oszlopsor nagyrésze még ma is épségben van, és a köztük lévő falakon látható díszítések pedig érdekes keverékét nyújtják a fáraókori, illetve ennek a késői korban alkalmazott klasszikus mintavilágnak. Magát a születésházat alacsony falakkal összekötött oszlopsor övezi, melynek az eredeti színezése sok helyen megmaradt, leginkább a déli oldalon. Nem csak az épület alakja és felépítése hasonlatos a denderai születésházéhoz, hanem a díszítésekben is visszaköszönnek a denderai motívumok, mint például Bész isten megjelenítése, aki különösen az anyaság, a szülés és a gyermekek védőistene volt. A szemöldökgerendán pedig a gyermek Harszopmtusz (Hathor és Hórusz közös gyermeke) látható, aki előtt az istenek hódolnak.
A születésházban további domborműveken a királyt (VIII. Ptolemaioszt) és az isteneket ábrázoló áldozati, valamint rituális jelenetek láthatóak. A templom belső udvarához hasonlóan itt is megjelennek Hórusz és Hathor „gyönyörű egyesülésének” jelenetei…
Bejárati pülón
A templom hatalmas bejárati pülónja - mely 38 méter magas és 75 méter hosszú - a második legnagyobb az ókori egyiptomi templomok pülónjai közül (csak a karnak templomé nagyobb), így valóban rögtön a templomhoz érkezéskor impozáns megjelenés fogadja az idelátogatót.
A homlokzatba vésett jelenetek nagyon hasonlóak más korabeli egyiptomi templomokéhoz, ezen XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz Aulétész hatalmas domborművei láthatóak, ahogyan éppen Hórusz előtt, az ellenséget a hajuknál fogva pusztítja el.
A pülón előtt a bejárat két oldalán 2 hatalmas sólyom alakú Hórusz szobor „őrzi” a kaput.
Oszlopos udvar
Az udvarba lépve rögtön a jobb oldalon a „Gyönyörű találkozás” ünnepét ábrázolják a domborművek, mely bemutatja Hórusz isten és Hathor istennő évi rendszeres találkozásának az eseményeit, melyen során egyesülnek egymással.
Az udvart három oldalról összesen 32 gyönyörű oszlop veszi körül, melyek oszlopfői változatosak és nagyon szépen díszítettek, illetve gondosan sorba rendezték, a különféle oszlopfők szerint állították őket párba. Ezek az oszlopok egy keskeny tetőszerkezetet tartanak, mely folyosójelleggel fut körbe a belső udvar három oldalán, egyedül a templom homlokzati falát hagyva szabadon.
Az oszlopos udvar falain különféle jelenetek és feliratok láthatóak, közülük az egyik egy mitikus szöveg, mely rendkívüli jelentőségű, hiszen annak a „különleges” szertartásnak a leírását tartalmazza, melyben Hórusz legyőzte az ellenséges Széth istent.
Az oszlopos udvar végén - Egyiptom kettős koronáját viselő - fekete gránit Hórusz szobor strázsál a hüposztülcsarnok bejárata előtt közvetlenül, ami egyszerre testesítette meg az ősi isten fenségét és összeolvadását a királyság intézményével. Az ókorban természetesen itt is két teljesen egyforma szobor „felügyelte” az itt belépőket.
Külső – nagyobb - hüposztülcsarnok
A csarnok homlokzatán lévő oszlopok közötti részt falak kötik össze, mely a templom többi részével együtt nagyon hasonlatos a denderai Hathor temploméhoz. Ennek a hüposztülcsarnoknak a déli falán található két kisebb helyiség, melyek közül az egyik könyvtár volt, a másik pedig öltöző helyiség ugyanúgy, mint az esznai templomban. Összesen 6 oszlopot kötnek össze a homlokzati falak, középen bejáratot hagyva. Ezenkívül még 12 szabadon álló, impozáns oszloppal büszkélkedik ez a hüposztülcsarnok. A denderai templommal ellentétben itt a mennyezet díszítetlen, de az oszlopokon és az oldalfalakon bőséges és érdekes információval szolgálnak a feliratok és a domborművek, melyek közül jónéhány a templom alapítási szertartását is ábrázolja.
Belső – kisebb – hüposztülcsarnok
Tovább haladva érhet el a belső hüposztülcsarnokba, melynek nem csak a mérete kisebb, hanem az alaprajza is eltérő, mert a mélységéhez képest lényegesen keskenyebb, így az oldalak aránya kisebb, mint a külsőé, magyarul a téglalap formája közelebb áll egy négyzetéhez.
Ez a csarnok 12 oszloppal rendelkezik, melyek alacsonyabbak és az átmérőjük is kisebb, mint a nagyobb csarnokban álló oszlopoké, hiszen ennek a kisebb a csarnoknak alacsonyabb a belmagassága. Ebből a csarnokból ajtók és kijáratok vezettek különféle helyekre, például a kúthoz, a nilométerhez, az áldozati helyiségekhez, illetve egy laboratóriumhoz, ahol például a füstölőket is készítették. De itt lehetett kijutni a templomon kívülre, de még az azt körülvevő falon belülre.
A szentély
A belső hüposztülcsarnokon túlhaladva a templom belsejébe egy áldozati keresztcsarnok következik. Illetve innen érhetőek el különféle öltözködő helyiségek is.
Utána rögtön a szentély található, mely körül egy folyosó fut körbe, amiből különféle isteneknek szentelt kápolnák nyílnak.
A szentélyben máig is látható II. Nektanebész gránitszentélye, mely a templom legősibb alkotóeleme és nagy valószínűséggel tovább örökítették a korábban itt álló templomból, így biztosítva a folyamatosságot a későbbi korok felé. A szentélyben egy talapzaton ma is látható a napbárkának a pontos mása. Sajnos az eredeti a párizsi Louvre-ban látható, de ez a pontos másolat is jól érzékelteti azt, hogy miként nézett ki az eredeti bárka.
A szentélytől balra lévő lépcsőn lehet feljutni a tetőre, mely azonban ritkán van nyitva a turisták előtt. A templom teteje a denderaihoz hasonló, de ahhoz képest sokkal szerényebb volt, az ott lévő alkotóelemek nagy része hiányzik, amelyek közül sok talán meg sem épült az ókorban…