Kom Ombo Szobek templom neve több információt is elárul. Van, amit helyesen és van, amit helytelenül értelmezhetünk. A helyes információ, hogy a templom Kom Ombo városában található, mely cukornád és gyapottermesztéséről híres, de foglalkoznak itt kukorica és búza termesztéssel is. A város elérhető vasúttal, közúton vagy akár hajóval is, de a közelben van egy kisebb repülőtér is. A városka Asszuántól kb. 50 kilométerre északi irányban fekszik a Nílus partján, és az ókori Pa-Szebek város helyén épült. Pa-Szebek jelentése „Szobek birtoka”, ez volt a Szobek néven tisztelt krokodilisten kultuszközpontja.
A Kom Ombo-i Szobek templomot legideálisabb dél felől megközelíteni hajóval. Mi is ezt a megoldást kínáljuk Önnek, így nagyon egyszerűvé válik a templom elérése, hiszen a nílusi hajó kikötőjétől mindössze néhány perces sétára fekszik a templom.
Ezzel el is érkeztünk az előbb említett helytelenül használt információhoz, ugyanis a templomot helyesen Szobek-Haroérisz templomnak kellene nevezni, de köznyelvbe Szobek temploma néven vonult be.
A Kom Ombo-i templom egy iker templom, melynek az egyik felét Szobeknek szentelték, a másik felét pedig Haroérisznek, aki nem más, mint Hórusz istennek egy öregkori alakja.
A templom iker dedikációjának oka, hogy a helyi papság két istent imádott. Az egyik egy „globális” isten volt, azaz a sólyomfejű Hórusz isten, a másik pedig a helyi krokodilfejű Szobek isten. A helyi papság valószínűleg nem egyaránt imádta a két istent egyidejűleg, hanem két csoportra szakadtak.
A templom egy magasabb ponton épült a Nílus partján, ahol az ókorban még krokodilok sütkéreztek a köveken, és a folyó homokos partjain. A templomban egyébként foglalkoztak krokodilokkal is. Mára már nincsenek itt krokodilok a Nílusban, ezért ezek az utazások 100%-ban biztonságosak.
A Kom Omboi templom felépítése
A templomot az Újbirodalom idején kezdték el építeni, melynek a kezdeti munkálatai VI. Ptolemaiosz nevéhez kötődik (i.e. 180-145), de a díszítések nagy részét csak XII. Ptolemaiosz Aulétész idejében fejezték be. A legkülső részek építése azonban csak a római korban fejeződött be. A templom valószínűleg egy korábbi vallási területen épült fel, ahol már korábban is voltak különféle építmények, de az akkori szerepük nem volt fontos az ókori Egyiptom szakrális életében, hiszen ennek a területnek az ismertsége és elfogadottsága csak a Ptolemaioszok idején lett elismert.
Az építkezéshez helyi homokkövet használtak fel, és az építésben részt vettek az itt állomásozó katonák, ugyanis anno itt egy afrikai elefántokat kiképző terep volt.
A templom elrendezése, felépítése hasonló a környékbeli templomokéhoz, de az iker templom kivitele, és a díszítések mennyisége és minősége egyedivé tette.
A Kom Omboi-i Szobek&Haroérisz templom egy A-tipikus templom, ami azt jelenti, hogy a hossztengelyére teljesen szimmetrikus. A templom keleti-nyugati tájolásúnak nevezhetjük (még akkor is, ha nem is tökéletesen követi a földrajzi irányokat), a déli részét Szobeknek szentelték, míg az északi felét Haroérisznek.
A templom két kiszáradt vízmosás által szabdalt fennsíkon fekszik és talán a leglátványosabb az ókori Egyiptom folyóparti templomai közül.
Előudvar
A Nílus romboló munkája miatt (folyamatos áradások), szép lassan elpusztult az előudvar egy jelentős része. Viszont a modernkori vízszabályozásnak köszönhetően megszűntek az áradások miatti pusztító hatása a folyónak, így a templom jó része megmenekülhetett.
Az egész templom kettős tulajdonviszonyait még az előudvar is jól tükrözi, melyet a római korban építettek hozzá, hiszen az előudvart is egyenlőképpen osztották fel a két isten között. Az előudvar közepén egy oltár volt, mely körül kis medencék voltak. Az előudvart körben – három oldalról -összesen 16 darab gazdagon díszített oszlop szegélyezte. A rajtuk lévő domborművek többsége Tiberiuszt ábrázolja. Némelyik oszlopon még ma is megvannak a régi festés nyomai, de sajnos már egyik oszlop sincs meg az eredeti magasságában.
Külső hüposztül csarnok
Mielőtt belépne a csarnokba érdemes megnézni a jobb oldali falat, melyen egy dombormű azt a jelentet ábrázolja, ahol a sólyomfejű Hórusz isten és íbiszfejű Thot isten szentelt vizet önt XII. Ptolemaiosz fáraóra. Ezt a szertartást a krokodilfejű Szobek isten felügyeli (ő a dombormű bal oldalán látható).
A csarnok homlokzata az oszlopok közötti részt kitöltő falakkal, a papok számára készült kis oldalajtókkal jellemző a korszakban épület egyéb templomokra is. Az itt található tizenöt darab (3 sorban 5 darab oszlop) oszlopfő hűen mutatja be az építészek kreativitását és szépérzékét. Ezek a részek is a templom minőségi díszítését tükrözik.
Belépés a templom első hüposztül csarnokába, a templom - ikerjellegéhez hűen -két bejáratán keresztül lehetséges, melyek felett gyönyörű szárnyas napkorong díszítések láthatóak. Ezek szinte minden ókori egyiptomi templom bejárati részének a tetején megtalálhatóak voltak.
Természetesen nem csak a bejárat feletti szárnyas napkorongok voltak mindkét oldalnak egyformán felépítve, de ennek az iker-kettősségnek megfelelően építették fel és díszítették ezt a hüposztül csarnokot, és az egész templomot is.
A falakat gyönyörű domborművek díszítik, melyek a fáraók és az adott istenek közötti kapcsolatokat, szertartásokat mutatják be. Ezeket a díszítéseket mindenféleképpen érdemes megtekinteni.
Belső hüposztül csarnok
Ez a csarnok kisebb, mint az előző, a tetőszerkezetét 10 darab papirusz oszlop tartotta. Mára már jelentősen megsérült a tetőszerkezet, és csupán néhány keresztgerenda árulkodik arról, hogy milyen monumentális lehetett ennek a templomnak a teteje fénykorában.
Ez a csarnok is követi az ikertemplom jelleget és minden duplán valamint szimmetrikusan van megépítve.
A két isten tiszteletéhez szükséges felvonulási utakból is természetesen kettő van és szimmetrikusan helyezkednek el, melyeken haladva elérhetővé váltak a csarnok mögötti szentélyek.
Szentélyek
A szentélyek – melyekből természetesen kettő van – sajnos ugyanolyan romos állapotban láthatóak, mint maga a templom, de azok az emelvények, melyek az istenek bárkáit tartották, még megvannak.
A helyiségek romos állapotának köszönhetően észrevehetőek azok a titkos szobák, ahol a papok az istenség jóslatainak a kinyilatkoztatását „hallgatták meg”.
A templom területe alatt földalatti járatok és rejtett helyiségek garmadája húzódik meg.
Külső részek
A templom és a külső fala között egy belső folyosó fut körbe, melyből hat darab - két oldalon 3-3 - különbözően díszített helyiség érhető el. A komplexumot körülvevő folyosót – akárcsak más templomok esetében, mint például Edfuban – különféle, a római kor jelenetei díszítik.
Ezek közül a legnevezetesebb és a leghíresebb látnivaló a hátsó baloldali részen található falvéset, mely az adott korban használt orvosi eszközöket mutatja be. Ezek egy részét különféle kultusz-tevékenységekhez használták, de nagyrészét valódi gyógyítási tevékenységekhez kapcsolódott. A falnak ezen a részen dombormű ábrázolja Imhotepet is, akit az ókori egyiptomi orvoslás atyjának tekintettek. Ezek alapján nem meglepő, hogy ez a templom, mint „gyógyítóhely” volt ismeretes. A gyógyulásra érkező emberek ezeken a folyosókon várakoztak viszonylag hosszú időn keresztül, ezért a padló kövezetébe játéktáblákat véstek.
A templomot körülvevő falak felületein hatalmas domborművek láthatóak, melyek a templomh teljes terjedelmében megjelenő kettőség jegyében megoszlik a két istenség között…
