A Vörös Piramis – amit hívnak Északi piramisnak is - Dahsúrban található, mintegy 30 kilométerre délre Kairótól, így aztán kívül esik a népszerű turista útvonalaktól, pedig ez a piramis volt az ókori Egyiptom első, valódi piramis alakú piramisa.
Vörös piramis adatai
Magassága: 105 méter
Alapéle: 220 méter
Dőlésszöge: 43°22’
Anyaga: mészkő
Építtetője: Sznofru fáraó
Építésének ideje: i.e. 2575-2551
A Vörös piramis nem tartozik a gyakran látogatott piramisok közé, pedig nem csak azért érdekes, mert ő volt az első „jól sikerült”, tradicionális piramis alakú piramis, hanem a méretei is figyelemre méltóak. Az alapélei melyek, 220 méter hosszú, mindössze néhány méterrel kisebb a legendás Kheopsz fáraó által épített Gízai Nagy Piramisnál, melynek ezen mérete kb. 230 méter. Ez olyan kicsiny eltérés, hogy szabadszemmel nem is lehet igazán érzékelni.
Nagy különbség a magasságában illetve az oldalainak a dőlésszögében van. Kheopsz nagy piramisának a magassága 147 méter volt, ami lényegesen magasabb volt, mint a Vörös-piramis 105 méteres magassága.
Miért épült a Vörös piramis?
Sznofru fáraó volt az ókori Egyiptom legtermékenyebb piramisépíttetője, hiszen a nevéhez kötődik a Meidumi, a Tört és a Vörös piramis. Vannak olyan egyiptológiai vélemények, melyek egy 4. piramis építést is az ő nevéhez kötnek.
A Meidumi piramist sok talány övezi a mai napig is, sokan hamis piramisnak nevezik, ami viszont biztos, hogy nagyon meredekre sikerült, ami a piramis instabilitásához vezetett.
A Tört piramist már jóval kisebb szögben kezdte el építeni, de az ott alkalmazott 60 fok is túl meredek volt, ezért a piramis még építés közben megrepedt, ezért az ókori mérnökök, rögtön csökkentették a további építendő falak dőlésszögét illetve a meglévő falak mellé támaszt építettek. Így az alsó rész dőlésszögét kb. 54 fokra mérsékelték, a törés feletti rész viszont csak 43°22’-re.
Sznofru nem szerette volna, ha egy „nem szép” és szerkezeti stabilitását kifogásolható piramisba temetik, ezért úgy döntött, hogy újabb piramisra van szükség, mely megfelelő biztonsággal fogja óvni a múmiáját.
Vörös piramis építése
Mivel a Tört piramis felső része stabilnak mutatkozott, ezért annak az arányaival épült meg a Vörös piramis. Ugyanazt a dőlésszöget alkalmazták, mely nagy stabilitást adott a piramisnak, de nem volt elég magas, ezért a későbbi fáraók, ezen a dőlésszögön növeltek egy kicsit, így valamivel 50 foknál nagyobb szögben kezdték el építeni a következő piramisokat:
- Kheopsz piramis esetében, 51°50’
- Kefrén piramis esetében, 53°13’
- Menkauré piramisnál, 51°20’
Ebből is jól látszódik, hogy a korai piramisok, milyen fontos szerepet játszottak a piramisépítések fejlődésében, amiben Sznofru fáraó egy igazi úttörő volt…
A Vörös piramis ugyan nem gízában van, de még is ezzel a piramissal köszönt be az ókori Egyiptomban a gízai stílusú piramisok korszaka.
Az építőanyag mészkő volt melyben, vörhenyes színű foltok fedezhetőek fel, innen kapta a piramis a nevét. Ebből a vöröses mészkőből csaknem 160 réteg lerakásával alkották meg a piramist.
A megépítését követően hófehér turai mészkővel borították a piramist, példát mutatva a jövőben épülő piramisoknak. Ezeket a fehér burkolóköveket a középkorban elhordták, utána látták meg, hogy a piramis belsejét milyen kőzet alkotja és ekkor kapta a Vörös piramis nevet.
A piramis elkészülte után az ókori Egyiptom legnagyobb piramis lett, és a későbbiek folyamán sem csúszott le a dobogóról, hiszen mindössze két nagyobb piramist építettek a későbbiekben, de hát azok végül is a „családban” maradtak…
Piramis elrendezése
A bejárata ennek a piramisnak is az északi részén található, a szimmetria tengelyen, ugyanúgy, mint ahogyan azt akkoriban szokás volt építeni. A bejárathoz viszonylag magasra kell felmászni a piramis északi falán, melyben a felkapaszkodás megkönnyítése érdekében lépcsőket vájtak. A piramisba belépve, egy hosszú lejtős folyosó vezet le a sírkamrához, mely kb. 61 méter hosszú, 27 fokos szögben lejt és a körülbelül 1 méteres magasságához is mindössze 1,2 méter szélesség társul mindössze. A folyosó egy sátortetős kamrába vezet, ami a talajszinten helyezkedik el és amelynél a plafon áthidalásának mérnöki megoldását a Tört piramisnál megismert módon hajtották végre, annyi különbséggel, hogy itt csak a két szemben lévő oldal köveit kezdeték el egy kicsivel (kb. 10-15 cm) beljebb elhelyezni, mindaddig, amíg már egy kőméret is elég volt a belsőtér befedésére.
Ez a megoldás annyira erős és stabil, hogy ezen a piramison semmilyen repedés vagy szerkezeti probléma sem látható.
Az első kamrából, a szűk és alacsony folyosón lehet átjutni a második kamrába, melynek mérete és alakja megegyezik az első kamráéval.
A második kamrából lehet megközelíteni a sírkamrát, melyet trükkös módon helyeztek el, de a turisták kedvéért építettek ide egy falépcsőt, amit használva fel lehet jutni egy kb. 7,6 méter magason lévő átjáró folyosóhoz, mely a harmadik kamrába vezet, amiről azt vélik egyiptológusok, hogy az volt a valódi sírkamra.
Ezeknek a bonyolult belsőszerkezetek építésének sokszor az volt az oka, hogy elhitessék a sírrablókkal, hogy nincs több kamra és nem ide temetkezett a fáraó.
Nem csoda, hogy az egyiptológusok között a mai napig sincs egyetértés abban, hogy hova temették el valójában Sznofru fáraót.
Sokan azt valószínűsítik, hogy ide, hiszen nem véletlenül ástak mély gödröt a sírrablók a harmadik kamra padlójába. Ugyanis a piramis sírok kirablása bennfentes információk alapján történt, nem kezdtek el csak úgy vaktában hatalmas kőtömböket vésni, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a vasat még nem ismerték akkoriban, de az is lehet, hogy csak egy újabb átjárót kerestek egy következő sírkamrához…
