A Tört Piramis, Egyiptom egyik legkülönlegesebb piramisa, mely Kairótól délre helyezkedik el - kb. 30 kilométerre - Dahsúrban. Az alakja teljesen egyedi, hozzá hasonló alakú piramis sehol az egész világon nem található, hiszen az oldalfalakon egy törés látszódik, mely után a piramis sokkal alacsonyabb szögben folytatódik tovább…
De az egyedisége nem csak az alakjában testesül meg, hanem ez volt az első piramis az ókori Egyiptomban, melynek simák voltak a falai. Ráadásul az összes Egyiptomban épült piramisból, ennek a piramisnak a felületén látható mai napig is legnagyobb mértékben az eredeti mészkőborítás. Egyiptom többi piramisának az esetében egyáltalán nincs már meg, vagy csak nagyon kis mértékben itt-ott található meg az eredeti borítás – legyen az mészkő vagy esetleg gránit - . Többnyire a piramis tövében illetve a Kefrén piramisnak a tetején díszeleg az eredeti mészkőborítás, mint egy hatalmas „mészkő-sapka”.
Tört piramis adatai
Építő: Sznofru fáraó – uralkodása i.e. 2575-2551
Magasság: tervezett 125 méter, jelenleg 104,7 méter
Élhossz: kb. 188 méter
Súlya: kb. 3.000.000 tonna
Építőanyaga: helyi mészkő, asszuáni gránit, turai mészkő
Dőlésszöge: 54° 27’ 44” és 43° 22’
Sznofru fáraó, aki a IV. dinaszta első uralkodója volt, összesen 3 piramist épített az uralkodása során;
- a Mejdúni piramist,
- a Tört piramist,
- és a Vörös piramist,
és ezzel ő lett a piramis építők királya. Természetesen ezt a címet, nemcsak a darabszám alapján érdemelte ki, hanem ő volt az a fáraó, aki a legtöbb követ használta fel a piramisainak megépítéséhez, illetve azok térfogatainak az összege is a legnagyobb.
De nagyságát nem csak ez jellemzi, hanem akkoriban Egyiptom - illetve talán az egész világ - legnagyobb projektje volt a Tört piramis megépítése, mert korábban soha senki nem épített ilyen magas épületet. A korábbi legmagasabb „épület” Egyiptomban a Lépcsős piramis volt, mely „mindössze” kb. 66 méter magas volt.
Tört falú piramis alakjának a magyarázata
Alapjában kétféle különböző magyarázat létezik a piramis különleges alakjára. Az egyik spirituális irányból közelíti meg a problémát, a másik pedig az egyiptológusoktól származik, ami tudományos alapokra helyezkedik.
Spirituális magyarázat
A spirituális gondolkodók szerint a piramisokat nem temetkezési helyül építtették a fáraók. A véleményük szerint a piramisokba sohasem temetkeztek a fáraók, hanem egészen más célokra használták azokat, innen utaztak időben és térben az uralkodók. Sőt vannak olyan nézetek is, melyek szerint a piramisok egyfajta erőművek is voltak, még merészebb elképzelések szerint a piramisok szolgáltatták az energiát, illetve a kommunikációs kapcsolatot az ókori Egyiptomnak…
Az ő nézőpontjuk, hogy a Tört piramisnak azért van ilyen „speciális” alakja, mert különleges energiákat képes létrehozni és direkt ilyen formájúra építették meg.
Ebben akkor lehet igazság, ha elfogadjuk azt, hogy a piramisok energiát állítanak elő és nekik egy másfajta energiára volt szükségük. Erre a feltevésre alapozva, ha a „normál” alakú piramis termel valamilyen fajta energiát, akkor egy másfajta alakú piramis – nagy valószínűséggel - termel egy másfajta energiát. Ez teljesen logikus.
De van ezzel a magyarázattal egy nagy bökkenő.
Miért építtették ilyen alakúra ezt a piramist, ha fogalmuk sem volt arról, hogy a „normál” alakú piramis, milyen energiát termel, hiszen korábban még senki sem épített „normál”, azaz hagyományos piramisalakú piramist?
Erre a kérdésre adott válasz alól azt a kibúvót hallottam, hogy ebben a piramisban semmiféle temetkezésre utaló nyomot sem találtak a tudósok, tehát ezt nem temetkezési helynek szánta a fáraó.
Ez a kikerülő magyarázat minimum két sebből vérzik.
Az előbb említett kijelentés beismerése annak, hogy a többi piramisba temetkeztek fáraók, így ez totális cáfolata annak az alaptézisüknek, hogy „a piramisokba sohasem temetkeztek fáraók”. Ez pedig egy jelentős ellentmondás az egész ügyben…
A másik, hogy nem azért döntött úgy Sznofru, hogy nem temetkezik a Tört piramisba, mert ezt valami mágikus céllal egy idő- és térutazó építménynek vagy egy energia termelő generátornak szánta, hanem azért, mert nem volt biztos abban, hogy a Tört piramis statikai problémái nem fogják-e őt megakadályozni abban, hogy halála utána a túlvilágon újjászülethessen.
De hogy mik is voltak ezek a statikai problémák? Nézzük a tudományos magyarázatot a piramis alakjára vonatkozólag.
Tudományos magyarázat
Akkoriban nem volt a piramisok építéshez kézikönyv, vagy tananyag, hiszen nem létezetek korábban piramisok Egyiptomban. Ezért akkoriban minden tudást tapasztalati úton szereztek meg úgy, hogy támaszkodtak a korábbi építmények elkészítése során megszerzett ismeretekre, melyek a Tört piramis esetében a Lépcsős piramis építésénél szerzett tapasztalatok voltak. A Lépcsős piramis tulajdonképpen több ütemben (alapterületben és magasságban egyaránt megnövelt) kibővített hagyományos, azaz egy földszintes masztaba volt. A Lépcsős piramis előtt, a masztabák voltak, a királyok temetkezési helyei. Több ütemben a növekedés módja volt, hogy egy újabb lépcsővel azaz szinttel emelték a masztaba nagyságát.
A tudósok szerint alapjában véve két eltérő kiváltó oka lehetett azon repedések kialakulásának, melyek miatt kb. 45 méteres magasságban az oldalak addig dőlésszögét jelentősen csökkentették.
- Földrengés miatt keletkeztek a repedések. A piramis valószínűleg már nem lett volna képes, olyan mértékű terhelést elviselni, melyet a piramis további tömege okozott volna, anélkül hogy a piramis ne dőljön össze, ezért biztonsági okokból az eredeti terveket megváltoztatták.
- A másik magyarázat a repedések kialakulására, hogy konstrukciós hibát követtek el. Egyes vélemények szerint, az eredeti elképzelés az volt, hogy lépcsős piramisként kezdték el építeni a Tört piramis magját, melyet aztán sima falúvá akartak alakítani. De a létrehozott „lépcsőket függőleges irányban nem építették elég erősen össze, így a különböző „lépcsők” eltérő súlya miatt keletkezett nyíróerő elmozdította őket, így keletkezetek a repedések.
A repedések kiváltó okától függetlenül az építőknek cselekedniük kellett. A további repedések illetve az összedőlés veszélye miatt csökkentették az eredeti kb. 60 fokos dőlésszöget, és kb. 43 fokos szögben építették tovább. Ezenkívűl a piramis alsó részénél plusz támasztékot építettek a piramishoz, így az alsó rész dőlésszöge kb. 54 fokra mérséklődött, az eredetileg tervezett 125 méteres magassága pedig valamivel több, mint 104 méterre csökkent. De ezzel a magasságával is megelőzte a korábbi csúcstartó – Dzsószer fáraó által építtetett - Lépcsős piramist (ami igazából lépcsős masztaba, és nem igazi piramis).
Piramis belső járatai
A piramisba két bejáraton keresztül lehet bejutni, mely után a két folyosó két különböző sírkamrának szánt helyiségbe vezet.
- Az egyik bejárat az északi oldalon van. A turisták számára ez a bejárat használható manapság is. Itt behatolva a piramisba egy nagyon meredek, szűk folyosó vezet le a piramis belsejébe, mely kb. 80 méter hosszú. Innen egy meredek falépcsőn lehet felmenni – mint egy padlásfeljárón - a központi helyiségbe. A központi helyiség kb. 17 méter magas és a teteje folyamatosan szűkül befelé oly módon, hogy a következő sorok építőköveit mindig egy kicsivel, kb. 10-15 centiméterrel beljebb helyezték el az alatta lévő sorhoz képest, egészen addig amíg az így leszűkített teret, már keresztgerendákkal is le tudták zárni. Az építőköveket tökéletesen megmunkálták, látszik rajtuk a precíz és gondos elkészítés. Ebben a helyiségben található egy fagerendákból készített lépcső, mely a majdnem a plafonnál lévő átjáró folyosóhoz vezet, mely belecsatlakozik a másik folyosóba. Mindkét fából készült lépcsős szerkezetet természetesen nemrégiben hozták létre az egyiptomiak.
- A másik bejárat illetve folyosó a nyugati oldalról indul és a magasabban lévő helyiségben ér véget. Itt is azt ugyanazt a technikát alkalmazták a sírkamra tetejének a létrehozására, melyet a korábbi helyiségnél már alkalmaztak. Ennek a kidolgozása lényegesen rosszabb minőségű, mint a másik, melyre magyarázatként szolgálhat, hogy ekkor már tudhatták az építők, hogy nem ez a piramis lesz Sznofru fáraó sírhelye…
Tört piramis körzete
A piramis déli oldalán egy kisebb szatellit piramis található, mely kb. 30 méter magasra emelkedett. A keleti oldalán pedig egy szentély volt, ahol két darab kőoszlopot is emeltek, melyek tartalmazták a fáraó nevét.
A két piramist – a Tört piramist és a szatellit piramist - egy vastag, magas mészkőfal kerítés vette körbe, jól elhatárolva ezt a területet.
Található volt még itt egy völgytemplom. Ezt a mintát követték a későbbi fáraók a piramis építkezéseknél, azaz a piramis keleti oldalán – a Nílus felé – építettek egy völgytemplomot, mely szervesen hozzátartozott a piramis komplexumhoz.
Ettől nem messze kb. 800 méterre északkeleti irányban egy település nyomaira bukkantak a kutatók, amelynek a feltárása során rézötvözetből készült női ékszereket találtak. Ezenkívül fajanszgyöngyöket is találtak, melyből nyakláncot illetve egyéb ékszereket készítettek anno. Ezekből jól látszódik, hogy aki ezeket az ékszereket viselte az szerette volna lenyűgözni a környezetét, illetve egyedi megjelenést akart kölcsönözni saját magának. Valószínűleg ő a fáraó felesége lehetett.
A település nyomainak a feltárásakor nem csak ékszereket találtak, hanem élelmiszerek feldolgozásához használatos tárgyakat is, mint például őrlőköveket, melyekkel a gabonát készítették elő a kenyérsütéshez. Találtak olyan silókat is, melyben valószínűleg nagyobb mennyiségű gabonát tárolhattak.
A település kb. 250 000 négyzetméteren feküdt, ezekből arra következtettek a tudósok, hogy sokan éltek itt, akik részt vettek az építkezésben, sőt még a királyi építész, és a királyi család is itt élhetett.
Az ókori Egyiptomban akkoriban a piramis építkezések voltak a legfontosabb projektek, ebből következik, hogy a királyi építész volt az egyik legnagyobb megbecsüléssel járó pozíció. Ehhez méltóan szép házban lakhatott, a legjobb ellátásban volt része, és a fáraó is gyakran meglátogatta őt…
