A Szfinx a görög mitológia oroszlántestű, emberfejű és szárnyas lénye is, de eredete egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, ahol oroszlántestű és emberfejű lény volt, de az emberi fejet helyettesíthették kos- vagy madárfejjel is. A szfinx név származásának egyik magyarázata szerint a Seszep-ankh kifejezés, amely élő képmást jelent, jelen esetben Kefrén fáraó élő képmását jelentheti.
A világ legrégebbi és egyik legnagyobb szobra a gízai Nagy Szfinx, melyet rengeteg titok övez. Ez Egyiptom egyik leghíresebb nevezetessége, melyet rengeteg művészeti alkotás és ajándéktárgy örökít meg.
A Szfinx egy mitológiai lény, mely gízai változatának ember feje és oroszlán teste van.
Ma már veszélyeztett műemlék, melyet sajnos a sivatagi szél által hordott homokszemcsék folyamatosan pusztítanak.
Az egyiptomi nagy Szfinx építése
Noha a Szfinx építtetőjéről és az építésének az idejéről megoszlanak a vélemények, de az építés mikéntjével kapcsolatban szinte minden elmélet egyetért. Ez szerint a Szfinxet igazából nem is építették, hanem kifaragták. Mégpedig egy óriási mészkőtömbből. A testén ma is jól látszódnak azok a rétegek, melyek a kőzetek lerakódásának a nyomai.
Vannak olyan elméletek, mely szerint a völgytemplom építőanyaga a Szfinx mellől származik, mert a kövek összetétele nagyon hasonló a Szfinx különféle rétegeihez. Ezt azt jelenti, hogy a Szfinx mellől bányászták a templom köveit, a Szfinx pedig, mint egy maradvány kelt életre a maradék kőtömbből…
Szfinx adatai, méretei
Tájolása: A hossztengelye keleti-nyugati tájolású, arccal kelet felé néz
Anyaga: mészkő
A teljes hossza: ~ 73 méter
Magassága: ~ 20 méter
Legnagyobb szélessége: ~ 19 méter
Arca: 4,1 x 5 méter
Kit ábrázol az egyiptomi nagy Szfinx?
Alapvetőleg 3 válaszra oszlanak az elméletek:
- Az arc Kefrént fáraót ábrázolja.
- Az arc talán Kheopsz fáraót mintázza.
- Nem tudjuk kit ábrázolhat az arca.
A válaszok természetesen szorosan összefüggenek azzal, hogy ki lehetett az építtető, mert valószínűleg őt ábrázolja. Itt erőteljesen kínálkozik Kefrén fáraó, aki imádta, ha megörökítik őt. Készült is róla szobor elég nagy mennyiségben. A fáraó imádta, ha nagyon aprólékos részleteséggel faragták ki a róla készült szobrokat. Ebbe a gondolkodásba természetesen belefér, hogy szerette volna, ha neki van a legnagyobb arca…
Mikor és kik építették a gízai Szfinxet?
Többféle elmélet létezik a Szfinx építtetőjéről, illetve az építési idejével kapcsolatban. A leggyakoribb és legelterjedtebb véleménye szerint a Szfinx építése Kefrén Fáraóhoz köthető, így az építtetőjének is Kefrén fáraót jelölik meg. Amennyiben ez a feltételezés igaz, akkor az építési idejének egybe kell esni a fáraó uralkodásának az idejével, mely i. e. 2558 - 2532 volt.
Ennek az elméletnek a legerősebb éltető eleme a Szfinx elhelyezkedése, hiszen az Kefrén fáraó piramisának a keleti oldalán található, rögtön a Völgytemplom mellett, mely Kefrén halotti temploma volt.
Más elméletek szerint, a Szfinxet Kheopsz fáraó (i.e. 2589-2566) építtette és már létezett a szobor, amikor Kefrén megalkotta a piramisát és a Völgytemplomát. Kefrén csupán lecsapott a kínálkozó lehetőségre és a Szfinx környékére építette a piramisát, de leginkább a templomát, így szimplán csak „lenyúlta” a Szfinxet. Természetesen ennek az elméletnek is van egy vérző sebe, még pedig a piramisa. Kefrén piramis építését egy nagyon fontos szempont hajtotta, de az nem a Szfinx volt hanem, hogy magasabb piramist építsen, mint az apja, ezzel is bizonyítva az ő különleges és sokkal nagyobb hatalmát. De mivel nem a piramis valódi magassága volt a cél, hanem hogy bizonyos csillaghoz, vagy égitesthez legyen közelebb, ezért azt a „cselt” alkalmazta, hogy a fennsík magasabb pontjára helyeztette el a piramisát, így egy kisebb piramis is magasabb volt a tengerszinthez képest. Ráadásul egy olyan „sziklamagra” építette a piramist, ami nem csak extra magasságot, de nagyobb stabilitást is adott az építménynek is…
Egy másik vélemény, hogy sem Kheopsz, sem Kefrén fáraó nevéhez nem köthető a Szfinx építése, hanem Kheopsz fia – Dzsedefré (i.e. 2566-2558), aki közvetlenül követte apját a trónon - építette az apja tiszteletéül. Dzsedefrének nincs piramisa, így ez a tény is táplálja ezt az elméletet, hogy az erőforrásait nem a piramisának az elkészítésére fókuszálta, hanem a Szfinx megépítésére.
Az utolsó elmélet teljes mértékben elrugaszkodik a IV. dinasztia fáraóitól, és sokkal korábbra teszi a keletkezésének az idejét…
Hol van a Szfinx orra?
Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint Bonaparte Napóleon katonái használták céltáblának a Szfinx orrát és ők lőtték le. Ez természetesen nem igaz, Napóleon rajongott az ókori egyiptomi kultúráért sohasem engedélyezett volna ilyesmit.
Természetesen van rá bizonyíték is, hiszen találtak olyan vázlatokat a Napóleon vezette hadjárat előtti időkből, amelyeken a Szfinxnek nincs orra.
Egy másik elmélet szerint egy muszlim vezető pusztíttatta el a Szfinx orrát, mert meglátta egy bálványimádást gyakorló emberek egy csoportját.
Spirituális elméletek a Szfinxszel kapcsolatban
Keletkezésének ideje:
Egyes elméletek szerint a Szfinx sokkal idősebb, mint ahogyan azt gondolták az egyiptológusok, mert minimum 13.000 éves. Ennek az elméletnek az alapja, hogy az oldalán olyan korróziós nyomokat találtak, melyet csak heves esőzések okozhatnak. Olyan mennyiségű csapadék, ami ezt okozhatta volna pedig az ókori Egyiptomi társadalom keletkezése előtt volt ebben a térségben, hiszen Egyiptom éghajlata az i.e. 8. századtól kezdve száraz, sivatagos. Így, ha a Szfinx 4500 éves lenne, akkor ezek a nyomok nem alakulhattak volna ki rajta. Természetesen az egyiptológusok nagyrésze cáfolja, hogy bármi víz eróziós nyom lenne a Nagy Szfinx testén.
Funkciója:
A spirituális elképzelés szerint a Szfinx nem más, mint egy speciális óra, egy olyan csillagászati óra, mely képes jelezni a világvégének az eljövetelét. Az ókori egyiptomiak az égboltot csillagképekre osztották. Megfigyelték, hogy a csillagok forgása az éjszakai égbolton jól mutatja, hogy nem csak a Föld kering a Nap körül, hanem az egész Naprendszerünk is kering „valami” körül. Ez a valami egy központi hatalmas nagy Nap. Az ókori egyiptomiak szerint a mi Naprendszerünk 25920 évente kerüli meg a központi Napot, azaz ez a mi Naprendszerünk egy Éve.
Amikor elkezdődik egy új Naprendszeri Év, akkor mindig megújul a Világunk, azaz eljön a „világvége”.
Ezt a világvégét képes előre jelezni a Nagy Szfinx, mégpedig úgy, hogy ha a Kos és a Herkules csillagképek egymás felett állnak pont a Nagy Szfinx előtt és azon a ponton kell fel a Nap, akkor eljön a világvége.
Az ő hitük szerint Atlantisz elsüllyedését is egy ilyen „világvége” okozta, majd a tudás onnan lett átmenekítve az ókori egyiptomi néphez…
