A világ egyik legismertebb és leglátogatottabb turisztikai helyszíne a gízai fennsík, ahol az egyiptomi Nagy Piramis is található. Más néven Gízai Nagy Piramis, vagy Hufu piramisa, illetve talán a legismertebb neve a Kheopsz Piramis (Kheopsznak nevezték el az ókori görögök Hufu Fáraót). Az ókorban emlegették még „Hufu horizontja” néven, de hívták „Hufu fényhegyének” is, hiszen a hófehér színű, tökéletesre csiszolt mészkőburkolata ragyogott az éjszakában a Hold fényénél…
Kheopsz, illetve Hufu Fáraó
Kheopsz (Hufu) fáraó a IV. dinasztiai uralkodója, a Nagy Piramis építtetője. Uralkodási ideje kb. i. e. 2589 – i. e. 2566. Kheopsz (Hufu) Sznofru fáraó és I. Hotepheresz királyné közös gyermeke. Az apja Sznofru fáraó több piramist is építtetett, köztük az ókori Egyiptom 3. és 4. legnagyobb piramisát a Vörös és a Tört piramist Dahsúrban.
Kheopsz (Hufu) fáraó fia – Kefrén (Hafré) fáraó - építette az ókori Egyiptom 2. legnagyobb piramisát, mely a gízai fennsíkon található, nem messze Kheopsz piramisától.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a család egy igazi piramisépítő család volt.
Miért a világ egyik legismertebb és leglátogatottabb turisztikai helyszíne az egyiptomi Nagy Piramis?
- Az ókori világ 7 csodájának az egyetlen megmaradt tagja.
- Több megválaszolatlan, misztikus kérdés is övezi, ami foglalkoztatja az emberek elméjét.
- Egyedi, hiszen nincs ilyen másik a világon.
- Kapocs a régmúlt és a jelen között, mely a jövőbe mutat.
A Nagy Piramissal kapcsolatban 3 alapvető kérdés merül fel:
- Kik építették a Nagy Piramist?
- Hogyan építették a Nagy Piramist?
- Miért, milyen célból építették a Nagy Piramist?
Mielőtt belevágnánk ennek a három kérdésnek a megválaszolásának először is nézzünk meg néhány fontos adatot Kheopsz piramisával kapcsolatban.
Kheopsz Piramis paraméterei
- Építésének ideje: kb. i.e. 2580 – 2560
- Építtetője: Hufu Fáraó (görög elnevezése Kheopsz Fáraó)
- Építésze: Hemiunu
- Anyaga: gránit és mészkő
- Kövek száma: kb. 2 500 000 db
- Súlya: kb. 5 millió tonna (a kőtömbök súlya a 1,5 és a 20 tonna között változik, de alkotják akár 80 tonnás kövek is)
- Tájolása: az oldalak az égtájakhoz igazodnak, minimális eltéréssel, amit okozhat a Földnek az évezredek alatt történt minimális elmozdulása is.
- Meredekség: 51°50'±2'
- Magassága: kb. 147 méter magas volt eredetileg, a mai magassága kb. 137 méter
- Alapjainak élhossza: kb. 230 méter, minimális eltérés van a négy éle között, északi oldal– 230,26 méter, keleti oldal – 230,39 méter, déli oldal – 230,45 méter és a nyugat oldal 230,3 méter.
- Kamrák száma: 3 (Király kamrája, Királyné kamrája, befejezetlen sírkamra)
Jómagam, amikor először láttam a gízai fennsík piramisait nem ejtett ámulatba a látvány.
Pedig, ha belegondolunk, egy átlagos méretű tízemeletes panelház körülbelül 30 méter magas.
A Kheopsz piramis magassága, pedig majdnem 5 egymás tetejére állított 10 emeletes panelház magasságával vetekszik, de a valódi érzékelést becsapja, így a magasságot nem érzékeljük annyira, hiszen a toronyházakkal szemben itt a falak nem függőlegesek, hanem ferdék.
Viszont, amikor először csodálhattam meg a Nagy Piramis belsejét, akkor elállt a szavam…
Nem tudtam megfogalmazni szavakkal, hogy mit éreztem. Ez nem csoda, hiszen a piramis kívülről csak egy nagy kőhalomnak tűnik, de ha valaki belülről is meglátogatja, akkor realizálhatja, hogy milyen bődületes teljesítményt volt a megépítése.
Nagy Piramis bejárata
Az egyik legnagyobb rejtély az volt a számomra, hogy hol lehetett a valódi bejárata, hiszen a mostani „bejárat”, a piramis keletkezéséhez képest, sokkal később keletkezett. Mivel a valódi bejáratot az építők nagyon jól elrejtették, így a sírrablók egy saját maguk által vájt folyosón keresztül érték el a piramis eredeti járatait. A „rabló-bejárat” elkészítésével kapcsolatban számos állítás kering és a tudósok sem tudják eldönteni, hogy melyik a helyes. A valódi bejáratot is ennek a rabló alagútnak a használatával fedezték fel, hiszen egy nagyon hosszú járat húzódik a Befejezetlen sírkamrától – mely a piramis alapjához képest 30 méter mélyen található - egészen a piramis oldaláig. Ez a folyosó elég szűk, hiszen hozzávetőlegesen 1 méter széles és 1,2 méter magas és kb. 105 méter hosszú. A folyosó meredeksége pedig kicsivel több, mint 26 fokos. Ezen a folyosón felfelé haladva érték el a piramis falát, amit kibontva jutottak ki a piramis falán kívülre, így felfedezve az eredeti bejáratot.
Miután a fáraót végső nyugalomra helyezték a piramis sírkamrájában, az örök nyugalom és háborítatlanság miatt, simán befalazták őt oda, illetve a hófehér turai mészkőburkolattal is olyan ügyesen rejtették el a bejáratot, hogy később azt senki se találhassa meg.
Bejárati barlang és folyosó
A Király Kamráját a Rabló-bejáraton keresztül kell megközelíteni. Az első néhány méter kényelmesen megtehető, hiszen a jelenlegi bejárati rész egy barlangra hasonlít, a legmagasabbak is felegyenesedve tudnak ezen a szakaszon közlekedni, melynek a talaja vízszintes. Ezután már jönnek a keményebb szakaszok. Néhány lépcsőfokon keresztül éri el a kb. 40 méter hosszú nagyon szűk járatot, mely meredeksége szintén meghaladja a 26 fokot. Ez torkollik bele a Nagy Galériába.
Nagy Galéria
Hosszúsága majdnem 50 méter, meredeksége ugyanolyan, mint az odavezető folyosóé megközelítőleg 26 fok. A nagy galéria magassága több, mint 8 méter, az alapjainál a szélessége meghaladja a 2 métert, a tetejénél pedig kb. 1 méterre csökken.
Ezt az érdekes „szélességcsökkenést”, már egy jól kipróbált megoldással érték el, amit Kheopsz fáraó apja, Sznofru fáraó sikerrel alkalmazott a Tört és Vörös piramisok esetében is.
A módszer lényege, hogy a falat nagy kövekből építik és ahogyan haladnak felfelé minden egyes sor köveit egy kicsivel beljebb rakják le, így csökkentik folyamatosan a szélességet, míg a végén már lényegesen kisebb kövek is elegendőek a plafon áthidalásához.
Király Kamrája
Ez a legmagasabban elhelyezkedő kamra, és ezúttal ez az egyetlen kamrája a Nagy Piramisnak, ahova bárki bemehet, természetesen egy különjegy ellenében. A többi rész csak speciális engedélyekkel járható be.
Ennek a kamrának az építészeti megoldása több, mint figyelemre méltó. A hatalmas gránitköveket olyan hihetetlen pontossággal illesztették egymás mellé, illetve egymásra, hogy gyakorlatilag teljesen résmentesek az illesztések, szinte egy borotvapengét sem lehetne benyomni a kövek közé.
A másik érdekessége, hogy a helyiség kialakítása tökéletes téglatest alakú, melynek a méretei a következőek:
10,5 méter x 5,2 méter, illetve 5,8 méter magas.
Ez azt jelenti, hogy az 5,2 méter szélesség átfedéséhez kb. olyan 7 méteres gránit gerendákat kellett alkalmazniuk, melyeknek el kell bírnia a rájuk nehezedő hatalmas tömegű piramist. Ennek érdekében 5 emeleten ismételték meg az áthidalást, melynek a legfelső szintjére egy sátortető formájú teherviselő szerkezetet is építettek.
A fáraó vörösgránitból készült szarkofágja már elég viseltes állapotban van, azonban az érdekessége, hogy 5 centiméterrel szélesebb, mint a bevezető folyosó nagysága. Ezért ezt a szarkofágot nem tudták utólag behozni a piramisba, tehát a Kamra megépítése közben kellett elhelyezni oda, azaz befalazni azt.
Persze van egy másik elmélet is, ami szorosan kötődik a piramis építéséhez is, miszerint a köveket – így aztán a szarkofágot is – nem faragták, hanem öntötték egy különleges technikával, de ennek a témának egy külön bejegyzést illetve videót szentelünk a későbbiek folyamán…
Kik építették a Nagy Piramist?
Erre alapvetően két és fél válasz merül fel.
- Természetesen emberek építettek.
- Egy másik álláspont, hogy az emberek nem voltak képesek, ilyet építeni, hanem egy földönkívüli kultúra lényei látogatták akkoriban a Földet, akik megépítették ezt a csodálatos építményt.
- A fél válasz pedig a kettő kombója, emberek építették, de a földönkívüliek által adott technológia segítségével.
Bármelyik választ fogadjuk el helyesnek – de az is lehet, hogy általunk ismeretlen válasz a helyes – jelen pillanatig még senkinek sem sikerült, minden kételyt kizárólag bebizonyítani, hogy kik és hogyan építették fel a Nagy Piramist. Teória számtalan van, viszont egyértelmű bizonyíték az egy sincs…
Mindazonáltal a legelfogadottabb válasz lehetőség, hogy emberek építették fel ezt az egyedülálló építményt. Itt természetesen jogosan megkérdőjelezhetik, hogy mennyire egyedülálló ez az építmény, de mielőtt tovább mennénk, nézzük is meg, hogy valójában mennyire állja meg a helyét ez a különleges jelző.
Jelenleg a tudomány ismer egy nagyobb piramist, mégpedig a „Bosznai” piramist. Ez a piramis olyan régi, hogy a természet már teljes mértékben birtokába vette az építményt, melynek falait már a növények vastagon borítják (fák, bokrok, cserjék, fű, stb).
Azonban eltávolítva ezt a növény és földtakarót előbújnak a piramis kőből készült oldalai. Méreteit tekintve lényegesen nagyobb, mert kb. 220 méter magas és sokkal régebbi is, körülbelül 34.000 évesre becsülik a korát.
De van egy alapvetően nagy különbség, ami miatt az egyiptomi Nagy Piramis megérdemli az egyedülálló jelzőt, ez pedig a korábban - a szerkezeti részben - említett belső kiépítés. A „Bosznai” piramisban is találhatóak járatok, de azok rögtön a talajszintjéről érhetőek el, és inkább egy sóderhalomba vájt folyosóra emlékeztetik a látogatót.
Térjünk vissza az eredeti témánkra a gízai nagy piramisra, azaz Kheopsz piramisára.
Egy kissé nehéz megmagyarázni, hogy miért építenének a földönkívüliek egy ilyen piramist az ókori egyiptomi népnek, illetve a Fáraónak. Természetesen a spirituális, ezoterikus gondolkodásnak van egy nagyon érdekes tulajdonsága, mégpedig az, hogy mindenre találnak hitelesnek és elfogadhatónak tűnő magyarázatot, sőt ugyanannak az állításnak akár az ellenkezőjére is…
A harmadik magyarázat egy picivel elgondolkodtatóbb, mint a második, ebben sokan hajlamosak hinni, mégpedig, hogy a technológia származik a földönkívüliektől. Erre nehéz mit mondani, hiszen egy végtelen világegyetemben nem zárható ki 100%-os biztonsággal, hogy nincsenek más értelmes lények, akik sokkal előrébb tartanak a tér, idő és az anyag összefüggéseinek az ismeretében.
Térjünk át a következő kérdésünk megválaszolására, ahol egy kicsit tovább boncolgathatjuk ezt a témát, hiszen ez a két kérdés összefügg.
Hogyan építették fel az egyiptomi Nagy Piramist?
Ezt a kérdést sokkal nehezebb megválaszolni, mint az előzőt, bár az építők személyében szinte biztosak lehetünk, hogy emberek voltak, csupán a technológiát nem tudjuk, ami származhat „bárhonnan”. Így a földönkívüli lények opciót kizárhatjuk, de ha esetleg megtartanánk, akkor pedig a „hogyan”-nal nem kell foglalkoznunk…
A Nagy Piramis melletti területen a kutatók olyan nyomokra bukkantak, melyek azt támasztják alá, hogy az ókori emberek építették a piramist. Megtalálták a lakóhelyeik alapjainak a nyomait, edények maradványait.
Számtalan elmélet létezik, a kövek faragásáról, szállításáról, illetve kalkuláció, hogy mennyi ember milyen hosszú idő alatt tudta felépíteni a piramist.Az ókori egyiptomi nép nagymértékben grafomán volt, azaz az életük szinte minden pillanatát megörökítették „írott formában”. De a gigantikus építkezéseikről semmilyen feljegyzést sem készítettek. Ezért nagyon áttételes következtetések által próbálják a kutatók megtalálni az építés mikéntjét…
Mik okozták a nehézséget az építésnél?
- Nem voltak megfelelő műszereik. A piramis megépítéséhez szükséges alapok megrajzolása már nagy nehézségbe ütközött. A két legelterjedtebb feltételezés az északi irány meghatározására a következő:
- A Napot és annak a mozgása által keltett árnyékot használták az északi irány meghatározására.
- A másik módszer sokkal nehezebb. Létrehoztak egy tökéletes köralakú, alacsony falú építményt, ami ugye nem bonyolult, de a tökéletes vízszintezése már az. A közepére leült egy megfigyelő, aki egész éjjel egy adott csillagot bámult. A csillag mozgása két helyen keresztezte az építmény falát, amit megjelöltek. Az így lekeletkezett két pontot összekötötték, amivel megkapták a körépítményt húrját. Ennek a közepére merőlegest állítva kapták meg az északi irányt.
Azt érezzük, hogy egyik módszer sem szolgáltatja azt a tökéletes és pontos értéket, ami alapján megépítették a piramist.
- Nem voltak megfelelő gépeik, illetve eszközeik. Bár a kereket már ismerték ekkor az ókorban, de olyan terhelésű szállítójárműveket nem tudtak építeni, melyek ekkora súlyokat tudtak volna mozgatni. A vas teljes felfedezését pontosan nem tudjuk, mert ez nagyon függ az adott térségtől, így azt sem tudjuk megmondani, hogy ez milyen szerepet játszhatott az építkezésnél, de az biztos, hogy a vas olyan mértékű alkalmazása mely valódi segítséget tudott volna nyújtani, csak az időszámítás előtti 14. illetve 12. század környékén indult el, de az igazi jó minőségű vas előállítása az i.sz. után kezdődött el. A gízai piramisok a korai bronzkorban (i.e. 3500 -2000) épültek, így valószínűleg nem használtak vasszerszámokat.
Ezért a sok tonnás kövek kifaragása, mozgatása és szállítása nem volt egyszerű feladat, főleg nem ilyen darabszámban.
Mielőtt tovább lépnénk az építési teóriákban, végezzünk el egy kis számítást. Úgy tudjuk, hogy kb. 20 év alatt építették fel a Nagy Piramist (plusz 10 évig tartottak az előkészületek), ami összesen 10 512 000 perc (20 év*365 nap*24 óra*60 perc). Ha ezt elosztjuk 2 500 000-val, akkor azt kapjuk, hogy kicsivel több, mint 4 perc jut egy kőnek a helyére illesztésére. Ez egy hihetetlenül kis adat, az előbbi tények ismeretében.
A helyzetet még tovább árnyalja, hogy vannak olyan feltételezések, amik szerint nem is tudtak az év teljesen folyamán dolgozni, mert a Nílus áradása gátolta a kövek szállítását. Természetesen ezzel kapcsolatban is vannak egymástól teljesen eltérő vélemények, hiszen vannak olyan nézetek, mely szerint csak áradáskor tudták a piramishoz szállítani a köveket a Nílus segítségével...
Két - teljesen eltérő stratégiára alapú - elmélet létezik:
- Kőfaragás, szállítás, mozgatás, a kövek helyére emelések sorozata a piramis felépítése.
A kövek helyére szállítása többféle elmélet létezik:
- egyenes rámpákat építettek,
- „spirális” rámpákat építettek,
- hegybontás elmélet,
- vízemelős szerkezet,
- piramis oldalán húzták fel a köveket,
- bölcső emelőszerkezet,
- hinta emelőszerkezet.
Az elméletek szerint a kőtömbök vízszintes mozgatására görgőket használtak, ami első hallásra elég kétségesnek tűnik, hiszen a kövek hatalmas tömege óriási erővel préselte volna a görgőket a talajba. Más elméletek szerint szántalp segítségével mozgatták a köveket oly módon, hogy fából utat építettek a szánkók számára. Ezt a fából készült utat valami csúszós anyaggal kenték be, így könnyű volt rajta - akár emelkedőnek is - mozgatni a szánokat a rajtuk lévő nehéz kövekkel együtt. Persze a kisördög ebben esetben is sugall egy kérdést: A homok - amit a szél mindenhova elhordott - nem tapadt bele ebbe a csúszós anyagba? Így aztán megnövelte a súrlódási ellenállást, ami egyrészt nehezítette a szánok mozgatását, másrészt pedig mint egy folyékony csiszolóanyag, nagyon gyorsan tönkre tette ezt a szállítási pályát...
- A másik elmélet szerint a köveket nem faragták, hanem öntötték. Itt nem okoz problémát a nehéz kövek faragása és mozgatása, hiszen kőzúzalékot szállítani sokkal egyszerűbb. A kőöntés egy régelfeledett technológiára épül, melyet ma már nem használnak. Természetesen itt is felmerül egy alapvető kérdést: Hogyan törték össze a köveket? Vagy netalán a homokből voltak képesek sziklát készíteni?
Miért építették a Nagy Piramist, illetve általában az egyiptomi piramisokat?
Ennél a kérdésnél is van többféle válasz, de minimum kétféle biztosan létezik.
- Ezt a választ a tudomány szállítja. A tudósok és az egyiptológusok azt állítják, hogy a piramisok nem mások, mint temetkezési helyek, azaz mai néven kripták.
- A spirituális gondolkodású emberek szerint ezek nem sírhelyek voltak, hanem olyan különleges helyek, amik energiát termeltek az ókori egyiptomi nép számára illetve a Fáraók ezek belsejéből tudtak utazni időn és téren át.
Az ókori Egyiptom hitrendszerében hatalmas szerepet játszott a halál, illetve a halál utáni élet. Fontos volt elérniük, hogy a testük háboríthatatlanul nyugodhasson, biztosítva ezzel a tökéletest átkelést. Úgy, gondolták, hogy erre tökéles helyet biztosítanak a piramisok.
A XVIII. dinasztiától kezdve viszont már nem építettek piramisokat a Fáraók, hanem a Királyok Völgyében kezdtek el temetkezni.
A spirituális gondolkodású emberek hite szerint a piramisok bizonyos erőművek voltak és nem temetkezési célokat szolgáltak. Ők azt állítják, hogy soha egyetlen múmiát sem találtak, egyetlen piramisban sem. Ez természetesen nem igaz, mert a piramisokat még az ókorban kirabolták és elvitték a múmiákat, hiszen azok nagy mennyiségben tartalmaztak aranyat. Természetesen a későbbi korok felfedezői már csak az üres szarkofágokat találták a sírkamrákban.
Természetesen arról nem beszélnek, hogy ha ezek erőművek voltak, akkor miért kellett újakat építeni, ha pedig kellett, akkor miért nem folytatták a piramisok építését az ókori egyiptomi birodalom hanyatlásáig.
Jó néhány kérdésünkre tudunk valószínűleg helyes választ adni, hiszen nagy eseéllyel emberek építették a Nagy Piramist Kheopsz Fáraó számára sírhelyül.
De azt továbbra sem tudjuk kétséget kizáróan megmondani, hogyan épültek a piramisok, de pont ez a Nagy piramis építése körül lebegő misztikus ködfelhő vonzza mágnesként ide a turistákat…
Egy viszont biztos, hogy a gízai fennsík piramisait mindenkinek érdemes megtekintenie, mert felejthetetlen élményt nyújtanak.
Erre többféle egyiptomi utazásunkból is választhat, a rövid Szfinx titkai elnevezésű kairói városlátogatástól elkezdve a leghosszabb egyiptomi körutazásunkig.
