A gízai fennsík – és természetesen Egyiptom - második legnagyobb piramisa a Kefrén Piramis, mely nevét szintén az építtetőjéről kapta. A fáraó nevét is többféleképpen írták, pl. Harfé, Khafré, Kephren, Chephren. A gízai fennsík legnagyobb piramisának látszódik a Kefrén Piramis, de ez nem így van. Az optikai csalódás oka, hogy magasabban fekszik, mint a Kheopsz Piramis, így alacsonyabb méretei ellenére is magasabbnak látszik.Ez a piramis nem olyan jó minőségben épült, mint a Kheopsz Piramis. A kövek nagysága sokkal jobban eltér egymástól, sok a töltőtörmelék, a vízszintestől is nagy mértékben eltér sok helyen.
Belső szerkezet is lényegesen egyszerűbb…
Kefrén Piramis adatai
Építésének ideje: kb. i.e. 2558 – 2532
Építtetője: Kefrén (Hafré) Fáraó
Építésze: ismeretlen
Anyaga: helyben fejtett mészkő, turai mészkő burkolattal részben, néhány soron rózsaszín gránit
Tájolása: az oldalak az égtájakhoz igazodnak, minimális eltéréssel, amit okozhat a Földnek az évezredek alatt történt minimális elmozdulása is.
Meredekség: 53°13'
Magassága: kb. 143,5 méter magas volt eredetileg, a mai magassága kb. 136,4 méter
Alapjainak élhossza: kb. 215,25 méter
Kamrák száma: 2
Elhelyezkedése
A Kefrén Piramis a gizai fennsíkon található, a Kheopsz piramistól dél-nyugati irányban, körülbelül 190 méterre. A gízai fennsíknak egy olyan részén épült, ahol az erős felső réteg és a teherbíró kőzetek megfelelő alátámasztással szolgálnak a piramis számára.
Kefrén piramis felépítménye
A piramis egy nagy méretű sziklára épült, mely a központi támasztó szerepet játsza. A Kefrén piramis építésénél is faragott kőtömböket használtak, mint ahogyan tették ezt az előző piramisok építése során is.
Az építéshez használt kőtömbök mérete sok esetben jelentősen különbözött egymástól, illetve az illesztések sokkal pontatlanabbak, mint a Kheopsz Piramis esetében. Előfordult, hogy kihagyták a kötőanyagot, több esetben jelentősen eltérek a vízszintestől.
A hanyag munkának másik bizonyítéka, hogy ahogyan haladtak egyre feljebb, annál inkább csökkentették a kőtömbök méretét.
Ezt a piramist is simára csiszolt fehér mészkő borította, melyet a későbbiek folyamán – más piramisokhoz hasonlóan - építkezési célokra hordtak el, de a piramis csúcsán elég nagy területen maradt még belőle. Ez a „mészkősapka” képe ad egyedi megjelenést a Kefrén piramisnak már az első ránézésre is, ami teljesen megkülönbözteti bármelyik másik egyiptomi piramistól.
Egyes elméletek szerint ennek a piramisnak a burkolatát fentről kezdték el építeni lefelé, de ennek a piramisnak az esetében sohasem fejezték be azt teljes mértékben…
Alépítménye
A Kefrén piramis alépítménye – azaz a sírkamrák és a járatok – más koncepció alapján készültek, mint a Nagy Piramis esetében. Itt nem a piramis építése közben alakították ki a kamrákat és a járatokat, hanem a nagy részét még az építés előtt belevájták az alapkőzetbe.
A piramisnak két bejárata van, ami arra enged következtetni, hogy mivel korábban elkészítették az alépítményt, utána mégsem az eredetileg kijelölt helyen építették fel, hanem a fáraó parancsára egy kicsit arrébb kezdték el felépíteni, ezért volt szükség egy másik bejárat kialakítására.
Kefrén fáraó szeretett volna nagyobb piramist építeni, mint ahogyan azt az apja – Kheopsz fáraó – tette, de nem ragaszkodott az abszolút magassági rekordhoz, megelégedett a relatívan legmagasabb piramis felépítésével is. Azaz a piramis magassága kisebb volt, mint az apjáé, de mivel magasabb helyre építette fel, így az ő piramisának a csúcsa közelebb volt az éghez…
A piramis egyik bejáratát Giovanni Battista Belzoni fedezte fel és a sírkamrába érve annak falára írta a saját nevét és a dátumot is, 1818. márc.2.
Belzoni egy olasz származású kalandor, felfedező, életművész, szerencsevadász volt, aki egy szerencsétlenség miatt Egyiptomban ragadt, és az ott végzett egyiptológiai kutatásai tették híressé.
Belzoni a felső bejáratot találta meg, a rabló bejárat átvizsgálását veszélyesnek találta, ezért azzal nem foglalkozott. A későbbiek folyamán visszatérve ide, megtalálta az alsó bejáratot melyen keresztül a turisták ma is bejuthatnak a piramis belsejébe (természetesen a Kefrén piramis sírkamráinak és belső járatainak a megtekintéséhez külön jegy megváltása szükséges). A járatok ebben az esetben is majdnem tökéletesen a piramis szimmetria tengelyén helyezkednek el, de itt ettől 12 méterre eltérnek keleti irányba.
Itt érdemes megjegyeznünk, hogy egy másik elmélet szerint a Kefrén piramist valóban nagyobbra szerették volna építeni, de már az építés kezdetén – az első sor megalkotása közben - meggondolták magukat és a kisebb alapélekkel kezdték el csinálni, ami megmagyarázná a két bejáratot, hiszen a már előre elkészített alépítmények bejárata így szabaddá vált és a piramison kívülről is elérhető volt. Ez logikus magyarázattal szolgál arra is, hogy a bejárati folyosó miért nem pontosan a szimmetria tengelyen helyezkedik el.
Az alépítmény folyosója vezet el Kefrén sírkamrájához, melynek mérete 14,15 x 5 méter, sátortetős a kiképzése és kelet-nyugati tájolású. A fáraó szarkofágját egy szilárd gránittömbből faragták ki (2,4 x 1 x 0,68 méter) és részben a talajba süllyesztették. Amikor Belzoni megtalálta sírkamrát és egyben a szarkofágot, a teteje már félre volt csúsztatva és törött volt. A sírkamra padlózatába vájtak egy másik mélyedést is, amit valószínűleg a kanopus edények tárolására használtak.
Mondhatjuk, hogy ez normális, hiszen a fáraó nyughelyéül szolgáló piramisokat, még az ókorban kifosztották és a sírrablók nem foglalkoztak azzal, hogy mekkora rombolást hagynak hátra maguk után. Belzoni azt is említi, hogy a sírkamra mennyezete festett volt, de mára ennek már nyoma sincs…
