Egyiptom földrajza
+36 70 34 77 000 info@egyiptom-travel.hu Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Instagramm Egyiptom-Travel Instagramm Egyiptom-Travel Youtube Egyiptom-Travel Youtube Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Facebook

Egyiptom földrajza

Egyiptom – a területét figyelembe véve - Afrika 12. legnagyobb országa, és egyben a Föld 30. legnagyobb országa, hiszen 1001449 km2 fekszik. Összehasonlításképpen Magyarország területének több, mint a tízszerese, Franciaország területének pedig majd a duplája, de Németország is majdnem háromszor elférne benne. Azonban ez így, ebben a formában rendkívül csalóka adat Egyiptom földrajzára való tekintettel, hiszen az ország kb. 95%-a sivatag. Így aztán a 100 milliós lakosság Egyiptom területének mindössze az 5%-án él, mely többnyire a Nílus mentét és a tengerpartokat jelenti.

Egyiptom viszonylag kevés országgal határos, nyugatról Líbia, délről Szudán, északkeletről pedig a Gázai övezet és Izrael határolja. Egyiptom partjait két tenger is mossa, északról a Földközi-tenger, keletről pedig – a méltán híres - Vörös-tenger.

Érdekesség: Egyiptom szárazföldi határainak nagy része nyílegyenes.

Egyiptom földrajza címszavakban

  • Területe: 1001449 km2
  • Fővárosa Kairó (mely Afrika legnagyobb városa)
  • Legjelentősebb városai: Alexandria, Luxor, Asszuán, Hurghada, Sharm el Sheikh, Szuez
  • Egyiptom legmagasabb pontja: Mount Catherine, mely 2629 méter magas
  • Egyiptom legmélyebb pontja: Kattara-mélyföld, mely -133 méteren fekszik a tengerszinthez képest
  • Leghosszabb és egyben egyetlen folyója: Nílus, melynek egyiptomi szakasza kb. 1600 km.
  • Egyiptom éghajlata: zonális sivatagi illetve szubtrópusi.
  • Tengerpartok hossza: 2900 km
  • Domborzata: jellemzően alföld.

 

Egyiptom sivatagai

Több sivatag is található az országban, az általunk legnépszerűbb a „szahara jellegű” sivatag, a Líbiai sivatag, a Keleti-sivatag, Nyugati-sivatag, Núbiai-sivatag és a Sínai félsziget.

  1. A Líbiai sivatag, a Szaharának egy része, mely egyébként több millió négyzetkilométeren terül el. A Líbiai sivatag területén Líbia, Egyiptom és Szudán osztozik meg. A sivatagot nem meglepő módon többnyire homok és kő alkotja. De ettől függetlenül a Líbiai sivatagban találhatunk mészkövet illetve kristályos kőzeteket is. A Líbiai sivatagot keleten a Nílus határolja. A sivatag magassága fokozatosan emelkedik a Földközi-tenger felől és a középső részének a tájékán, Egyiptom déli határánál helyenként eléri a 6-750 méteres magasságot is. Egyébként a sivatag legmagasabb egyiptomi pontja a Gilf Kebir-fennsík, mely alig magasabb, mint 1000.
    A sivatag legmagasabb pontja - mely egyébként Líbia keleti részén található - 1934 méter magas. A Líbiai sivatag nem a leg vendég marasztalóbb helye a Földünknek, mert a szárazság óriási - mindössze néhány kb. 4-5 ismert vízlelőhely található - az átlaghőmérséklet pedig igen magas, ami pont nem kedvez az emberi életnek. Nyáron a nappali átlag hőmérséklet kb. 50 fok, télen ez „mindössze” 27 fokra mérséklődik. Az éjszakai hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a nappali, télen jóval a fagypont alá is csökkenhet, amikor is nem ritka a dérképződés, ami „Fehér éjszakák” néven vált ismertté.
    A Líbiai sivatag végleges feltárása az 1930-s években történt meg és jelentős szerepet játszott benne Almásy László is.
  2. Keleti- vagy Arab-sivatag. Egyiptommal kapcsolatban, ha nyugati vagy keleti irányokról beszélünk, akkor azt többnyire mindig a Nílus vetületében tesszük. Ebből egyértelműen következik az is, hogy a Keleti-sivatag helye nem más, mint a Nílustól keletre elterülő része Egyiptomnak. A Keleti-sivatag határai: északon a Nílus deltavidéke, nyugaton a Nílus, délen a Núbiai-sivatagba, keleten pedig a Vörös-tenger. A Keleti-sivatag jellemzően kősivatag és megjelenése nagy mértékben eltér a Nyugati-sivatagétól. A legfontosabb különbség, hogy magasabb fekvésű és jobban jellemzik a hegységek. Legmagasabb pontja egyébként a Shaiyb al-Banat, mely 2187 méteres. A Keleti-sivatagot völgyhálózata nagyságrendekkel sűrűbb. Ezeket a völgyeket vádinak hívják, mely sivatagi vízmosást, kiszáradt folyómedret jelent igazából. Természetesen az ilyen vádikban, folyómedrekben csak hatalmas esőzések esetén van víz. A „wadi” elnevezés egyébként gyakran szerepel arab helységnevekben. A magasabban fekvő részek évente néhány mm téli csapadékban részesülnek. Ha ez a csapadék esetleg heves esőzések formájában érkezik, akkor ezekben a vádikban látható víztömeg gyűlik össze.
  3. Nyugati-sivatag. Gyakran lehet hallani ezt az elnevezést. Pedig a Nyugati-sivatag nem más, mint a Líbiai-sivatag egyiptomi területe. A Nyugati-sivatag - területe kb. 680000 km2, mely Egyiptom kétharmada - sziklás, de előfordulnak benne homokos területek is. A Nyugat-sivatagban számtalan érdekes és fontos helyszín található, mint például a Fájjum-oázis, a Fehér-sivatag, a Fekete-sivatag, a Kattara mélyföld.
  4. Núbiai-sivatag Szudán északnyugati és Egyiptom délkeleti végében helyezkedik el. Nagyobb része kő és kavics. A felszíne keletre haladva átlagosan lassan emelkedik, de a sivatag nyugati részén is található hegyvidék, sőt itt van a legmagasabb pontja, mely 1240 méter magas. A Núbiai-sivatag egészen a Vörös-tengernél tartó hegyláncokig húzódik, mely eléri a 2259 magasságot is.
  5. A Núbiai-sivatag különlegessége, hogy egyetlen oázis sem található benne. A másik különlegessége, hogy a szudáni területein rendkívül érdekes formájú piramisok találhatóak, melyek sokkal csúcsosabbak a „hagyományos” egyiptomi piramisokhoz képest. A sivatag csapadéka minimális mindössze évi 5 mm és 18 mm között van.
  6. A Sínai-félsziget nem a hagyományos sivatagok közé tartozik. Neve a Sináj szóból származik, mely fogat jelent, amit talán nem is kell magyarázni, ha már látta a Sínai-félsziget alakját térképen. Terület 61100 km2 és a félsziget a Vörös-tengerbe nyúlik. A Sínai félsziget semmilyen nézetében sem emlékeztet a „normál” sivatagokra. A domborzata rendkívül változatos itt található a híres Mózes-hegy is. A Sínai-félsziget annyira jelentős az egyiptomi turizmus szempontjából, hogy egy külön oldalt szánunk neki.

Egyiptom vízrajza

Egyiptomnak mindössze egyetlen folyója van a Nílus, mely viszont elég jelentőségteljes. A Nílus biztosította az életet az egyiptomi lakosok számára az elmúlt néhány ezer évben. A Nílusnak Egyiptom területén nincs számottevőbb mellékfolyója sem, csupán öntöző csatornák ágaznak ki belőle. A Nílus áradása határozta meg az ókorban a befizetendő adók nagyságát, mert a nagyobb áradás több hordalékkal látta el a termőföldeket. Az áradásokat az Asszuáni-gát megépítésével szabályozta az egyiptomi kormány.

A Nílus a deltájánál két nagy ágra szakad, a keleti ága Ras El-Bar-nál ömlik a Földközi-tengerbe, ahol Egyiptom egyik legészakabbra fekvő szállodája található a Steigenberger Hotel El Lessan. A nyugati ága Rosetta-nál éri el a Földközi-tengert.

Ha Egyiptom tavait vesszük számításba, akkor mindenképpen meg kell említenünk a Nasszer-tavat, mely Egyiptom legnagyobb tava, ami valójában egy mesterséges víztározó, mely az Asszuáni-gát megépítésével keletkezett.

 

Egyiptom éghajlata

Az ország nagy részén zonális sivatagi éghajlat uralkodik, ettől eltérést csak Egyiptom legészakibb része jelent kivételt – Földközi-tenger partvidékén, a Nílus deltájánál – ahol száraz szubtrópusi éghajlat a jellemző. Egyiptomban nagyon kevés csapadék esik, az is jellemzően a téli hónapokban. A csapadék eloszlása változatos. Legtöbb eső a Földközi-tenger partvidékén esik, ahol a csapadék mennyisége elérheti az évi 400 mm-t is. Kairó környékén az éves csapadék mennyisége meghaladja a 25 mm-t. Az ország déli részén nagyon kevés csapadék esik, kb. évi 5 mm. Havazás ritka, akkor is többnyire a Sínai-félsziget hegyeire jellemző illetve néhány északi part menti városban fordulhat elő.

A hőmérséklet magas, de mintahogyan a csapadék eloszlása, ez sem egyforma Egyiptom teljes területén, hiszen Egyiptom észak-déli irányban körülbelül 1000 km hosszú. Az északi régióknál ráadásul a Földközi-tenger hatása nem csak a lehullott csapadékban jellemző, hanem a hőmérséklet alakulásában is. Az országban az évi átlaghőmérséklet 18 és 41 fok között van. Egyiptom legalacsonyabb nappali átlaghőmérséklete Alexandriában mérhető januárban, mely körülbelül 18 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklete Asszuánban mérhető, mely eléri az akár 41 fokot is, de ha a csúcsértékeket vizsgáljuk meg, akkor itt Asszuánban a nyári csúcshőmérséklet gyakran meghaladja az 50 fokot is. Érdekességként Asszuánban a januári minimális átlag hőmérséklet a legalacsonyabb egész Egyiptomban, mely mindössze 8-9 fok körül alakul.

A levegő relatív páratartalma nagyon alacsony, ami a hőérzetet kellemes befolyásolja, hiszen Magyarországon a 30 fokot lényegesen elviselhetetlenebbnek érezzük, mint Egyiptomban. Ennek magyarázata, hogy hazánkban a levegő relatív páratartalma nagyságrendileg magasabb, az pedig nem mindegy, hogy a szervezetünket szárazabb vagy párásabb levegő éri. Gondoljunk csak bele, hogy egy szaunában száraz meleg levegőt néhány percig egészen kellemesen eltudjuk viselni, de ha valaki a kályhára vizet önt, mely gőzzé válva azonnal megemeli a szauna páratartalmát, akkor azonnal sokkal melegebbnek, sőt égetőbbnek érezzük ugyanazt a hőfokot. Sőt az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a levegő „nedvesítése” a szauna hőmérsékletét - még ha minimálisan is, de - rögtön csökkenti.

Mindenféleképpen meg kell jegyeznünk, hogy az éghajlatra vonatkozó évszázados statisztikák kőbevésett adatait a globális éghajlatváltozás kezdi felül írni. Jómagam éltem át Luxorban olyan felhőszakadást, hogy az utcákon állt a víz, a buszsofőrünk nem tudta, hogyan mit csináljon, mert ilyen körülmények között még sohasem vezetett…

 

Egyiptom élővilága

Ha Egyiptommal kapcsolatban egyfajta állatra kellene asszociálni, az valószínűleg a teve, ha pedig növényre az a pálmafa lenne.

Természetesen Egyiptom élő- és állatvilága ennél sokkal változatosabb. Ráadásul a tevék nem is élnek szabadon, ellentétben például Kazahsztánnal.

Persze az élővilággal kapcsolatban is fennáll, Egyiptom alapigazsága, hogy a Nílus az életet jelenti az ország számára, így az élővilág számára. Élővilág szempontjából is három fő terület fajtára oszthatjuk az országot: sivatag, Nílus menti területek és a tengerpart vidékei.

Kezdjük a legpompázatosabbal, a Vörös-tenger élővilágával, mely nem csak a búvárok számára jelent paradicsomi körülményeket, de a turisták számára is lelket melengető az élővilágának változatossága és a gyakorisága. Ezért az Ön számára is javasoljuk, hogy bármelyik Vörös-tengerparti üdülőhelyen pihen, minimum a sznorkelezést próbálja ki, ahol megcsodálhatja a Vörös-tenger koralljainak különleges élővilágát. A Vörös-tenger élővilága olyan gazdag, hogy annak ismertetéséhez egy teljes könyvet kellene írni. Amennyiben Önt jobban érdekli a tenger élővilágának a gazdagsága, akkor érdemes meglátogatni a Ras Mohamed nemzeti parkot, ahol például több mint 1000 fajta hal is fellelhető.

A Vörös-tengerben végrehajtott merülések alkalmával gyakran lehet találkozni teknősökkel és delfinekkel is.

A tengeri élővilág gazdagságának ellentéte a sivatag, mely persze nem teljesen mentes az élőlényektől, de víz hiánya erősen megtizedeli azt. A sivatag élővilágának aktivitása nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől is, de természetesen az élőlények sűrűbben élnek az oázisokban illetve azok környékén. A sivatagok egyik érdekessége a tamariszkusz fajok, melyek gyökérzete, akár 10-20 méter melyre is lehatolnak a talajban. A Nyugati-sivatagban nem él növényzet, de a sivatagi homokban előfordulnak rovarok, hüllők és kisebb testű emlősök is. A Keleti-sivatag ettől viszont gazdagabb növényzetben.

Egyiptomban kb. 30 féle kígyófaj él, melynek fele mérgező.

A Nílushoz köthető legismertebb állatfaj a krokodil, mely mára már teljesen kihalt a folyóból, a núbiai faluban tett látogatások alkalmával a kisebb példányokat, akár meg is lehet simogatni. A Nasszer-tóban a horgászok kedvenc halfaja a nílusi sügér, mert gyönyörű kapásokat képes produkálni köszönhetően óriási szájának.

A Nílus völgyében gazdag a növény- és állatvilág, a teljesség igénye nélkül az itt található növények a datolyapálma, cukornád, papirusznád, akác, gyapot, gabonafélék és számtalan egzotikus gyümölcsféle mint, a mangó vagy a guava. Az állatfajok közül meg kell említenünk a rengetegféle madarat, a sivatagi rókát, vörös rókát, sivatagi sünt, mócsári hiúzt és többféle kecskefajt is.

.
Vendégkönyvünkből

Krisztina és családja véleménye

ARANY SZKARABEUSZ UTAZÁS - 2023
SERENITY ALPHA BEACH HOTEL
"Október végén utaztunk az Egyiptom Travel szervezésében Egyiptomba párommal és szüleimmel négyesben. Az utazást júliusban foglaltuk, a hivatalos visszaigazolásra és megerősítésre várni kellett ... tovább
  2023. 11. 07.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a ARANY SZKARABEUSZ utazást!
IGEN,  ajánlom a SERENITY ALPHA BEACH-t!
Juhászék véleménye

AZÚR UTAZÁS - 2024
SUNRISE MONTEMARE RESORT
"A foglalás zökkenőmentesen zajlott, szinte azonnal visszajelzést kaptunk. Az e-mailben megkapott dokumentumok, tájékoztatók, videók nagyon szuperek. Pozitív volt, hogy kombinálható, egyedi ... tovább
  2024. 09. 27.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a AZÚR utazást!
IGEN,  ajánlom a SUNRISE MONTEMARE RESORT-t!
Brigitta es csaladom véleménye

MISZTIKUS OZIRISZ UTAZÁS - 2023
JAZ MAKADINA HOTEL
"Tegnapelött este erkeztünk haza a varazslatos " Misztikus Ozirisz " utazasrol. Eletünk egyik legjobban megszervezett utazasa volt ez (pedig mar reszt vettünk jonehanyon!) Minden, meg a legkisebb ... tovább
  2023. 10. 29.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a MISZTIKUS OZIRISZ utazást!
IGEN,  ajánlom a JAZ MAKADINA-t!
Segítségre van szüksége?
Írjon nekünk
info@egyiptom-travel.hu

vagy hívjon minket
+36 70 34 77 000

 
Blogbejegyzéseink

Téti piramisa

Téti fáraó – aki a VI. dinasztia első fáraója volt, 32 évig uralkodott - a piramisát nem messze Dzsószer fáraó lépcsős piramisától építette fel Szakkarában. Ez a második piramis az ókori Egyiptomban, mely piramisszövegeket tartalmaz.

Tört piramis

A Tört Piramis, Egyiptom egyik legkülönlegesebb piramisa, mely Kairótól délre helyezkedik el - kb. 30 kilométerre - Dahsúrban. Az alakja teljesen egyedi, hozzá hasonló alakú piramis sehol az egész világon nem található, hiszen az oldalfalakon egy törés ...

Pompeius oszlopa

Pompeius oszlopa, nem mást mint, egy római diadaloszlop, egy emlékmű, melyet Diocletianus császár tiszteletére emeltek és az egyiptomi Alexandriában található.

Kövessen minket a közösségi média felületeinken is!

Egyiptom-Travel Facebook     Egyiptom-Travel Instagramm     Egyiptom-Travel Youtube     Egyiptom-Travel Youtube
 

Egyiptom Travel Utazási Iroda


Telefonos ügyfélszolgálat:
Hétfő - péntek: 09:00 - 19:00
Szombat: 09:00 - 14:00

Sürgősség és azonnali információnyújtás esetén: 0-24
+36 70 34 77 000
info@egyiptom-travel.hu


Ügyfélszolgálati iroda:
Hétfő - péntek: 09:30 - 17:00
ELŐZETES IDŐPONTFOGLALÁS SZÜKSÉGES!
CAPITAL SQUARE Irodaház

1133 Budapest, Váci út 76. III. em.
Engedélyszám: U-001965


© 2021-2024 Egyiptom Travel Kft. powered by mestercom  v3.7.42
Megértettem
Ez a weboldal az Ön adatainak védelmét szem előtt tartva csak olyan, technikai jellegű sütiket használ, melynek segítségével gyorsabban és pontosabban szolgálhatjuk ki Önt! :)Részletek
MUISZ tagság logója