Egyiptom földrajza
+36 70 34 77 000 info@egyiptom-travel.hu Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Instagramm Egyiptom-Travel Instagramm Egyiptom-Travel Youtube Egyiptom-Travel Youtube Egyiptom-Travel Facebook Egyiptom-Travel Facebook

Egyiptom földrajza

Egyiptom – a területét figyelembe véve - Afrika 12. legnagyobb országa, és egyben a Föld 30. legnagyobb országa, hiszen 1001449 km2 fekszik. Összehasonlításképpen Magyarország területének több, mint a tízszerese, Franciaország területének pedig majd a duplája, de Németország is majdnem háromszor elférne benne. Azonban ez így, ebben a formában rendkívül csalóka adat Egyiptom földrajzára való tekintettel, hiszen az ország kb. 95%-a sivatag. Így aztán a 100 milliós lakosság Egyiptom területének mindössze az 5%-án él, mely többnyire a Nílus mentét és a tengerpartokat jelenti.

Egyiptom viszonylag kevés országgal határos, nyugatról Líbia, délről Szudán, északkeletről pedig a Gázai övezet és Izrael határolja. Egyiptom partjait két tenger is mossa, északról a Földközi-tenger, keletről pedig – a méltán híres - Vörös-tenger.

Érdekesség: Egyiptom szárazföldi határainak nagy része nyílegyenes.

Egyiptom földrajza címszavakban

  • Területe: 1001449 km2
  • Fővárosa Kairó (mely Afrika legnagyobb városa)
  • Legjelentősebb városai: Alexandria, Luxor, Asszuán, Hurghada, Sharm el Sheikh, Szuez
  • Egyiptom legmagasabb pontja: Mount Catherine, mely 2629 méter magas
  • Egyiptom legmélyebb pontja: Kattara-mélyföld, mely -133 méteren fekszik a tengerszinthez képest
  • Leghosszabb és egyben egyetlen folyója: Nílus, melynek egyiptomi szakasza kb. 1600 km.
  • Egyiptom éghajlata: zonális sivatagi illetve szubtrópusi.
  • Tengerpartok hossza: 2900 km
  • Domborzata: jellemzően alföld.

 

Egyiptom sivatagai

Több sivatag is található az országban, az általunk legnépszerűbb a „szahara jellegű” sivatag, a Líbiai sivatag, a Keleti-sivatag, Nyugati-sivatag, Núbiai-sivatag és a Sínai félsziget.

  1. A Líbiai sivatag, a Szaharának egy része, mely egyébként több millió négyzetkilométeren terül el. A Líbiai sivatag területén Líbia, Egyiptom és Szudán osztozik meg. A sivatagot nem meglepő módon többnyire homok és kő alkotja. De ettől függetlenül a Líbiai sivatagban találhatunk mészkövet illetve kristályos kőzeteket is. A Líbiai sivatagot keleten a Nílus határolja. A sivatag magassága fokozatosan emelkedik a Földközi-tenger felől és a középső részének a tájékán, Egyiptom déli határánál helyenként eléri a 6-750 méteres magasságot is. Egyébként a sivatag legmagasabb egyiptomi pontja a Gilf Kebir-fennsík, mely alig magasabb, mint 1000.
    A sivatag legmagasabb pontja - mely egyébként Líbia keleti részén található - 1934 méter magas. A Líbiai sivatag nem a leg vendég marasztalóbb helye a Földünknek, mert a szárazság óriási - mindössze néhány kb. 4-5 ismert vízlelőhely található - az átlaghőmérséklet pedig igen magas, ami pont nem kedvez az emberi életnek. Nyáron a nappali átlag hőmérséklet kb. 50 fok, télen ez „mindössze” 27 fokra mérséklődik. Az éjszakai hőmérséklet sokkal alacsonyabb, mint a nappali, télen jóval a fagypont alá is csökkenhet, amikor is nem ritka a dérképződés, ami „Fehér éjszakák” néven vált ismertté.
    A Líbiai sivatag végleges feltárása az 1930-s években történt meg és jelentős szerepet játszott benne Almásy László is.
  2. Keleti- vagy Arab-sivatag. Egyiptommal kapcsolatban, ha nyugati vagy keleti irányokról beszélünk, akkor azt többnyire mindig a Nílus vetületében tesszük. Ebből egyértelműen következik az is, hogy a Keleti-sivatag helye nem más, mint a Nílustól keletre elterülő része Egyiptomnak. A Keleti-sivatag határai: északon a Nílus deltavidéke, nyugaton a Nílus, délen a Núbiai-sivatagba, keleten pedig a Vörös-tenger. A Keleti-sivatag jellemzően kősivatag és megjelenése nagy mértékben eltér a Nyugati-sivatagétól. A legfontosabb különbség, hogy magasabb fekvésű és jobban jellemzik a hegységek. Legmagasabb pontja egyébként a Shaiyb al-Banat, mely 2187 méteres. A Keleti-sivatagot völgyhálózata nagyságrendekkel sűrűbb. Ezeket a völgyeket vádinak hívják, mely sivatagi vízmosást, kiszáradt folyómedret jelent igazából. Természetesen az ilyen vádikban, folyómedrekben csak hatalmas esőzések esetén van víz. A „wadi” elnevezés egyébként gyakran szerepel arab helységnevekben. A magasabban fekvő részek évente néhány mm téli csapadékban részesülnek. Ha ez a csapadék esetleg heves esőzések formájában érkezik, akkor ezekben a vádikban látható víztömeg gyűlik össze.
  3. Nyugati-sivatag. Gyakran lehet hallani ezt az elnevezést. Pedig a Nyugati-sivatag nem más, mint a Líbiai-sivatag egyiptomi területe. A Nyugati-sivatag - területe kb. 680000 km2, mely Egyiptom kétharmada - sziklás, de előfordulnak benne homokos területek is. A Nyugat-sivatagban számtalan érdekes és fontos helyszín található, mint például a Fájjum-oázis, a Fehér-sivatag, a Fekete-sivatag, a Kattara mélyföld.
  4. Núbiai-sivatag Szudán északnyugati és Egyiptom délkeleti végében helyezkedik el. Nagyobb része kő és kavics. A felszíne keletre haladva átlagosan lassan emelkedik, de a sivatag nyugati részén is található hegyvidék, sőt itt van a legmagasabb pontja, mely 1240 méter magas. A Núbiai-sivatag egészen a Vörös-tengernél tartó hegyláncokig húzódik, mely eléri a 2259 magasságot is.
  5. A Núbiai-sivatag különlegessége, hogy egyetlen oázis sem található benne. A másik különlegessége, hogy a szudáni területein rendkívül érdekes formájú piramisok találhatóak, melyek sokkal csúcsosabbak a „hagyományos” egyiptomi piramisokhoz képest. A sivatag csapadéka minimális mindössze évi 5 mm és 18 mm között van.
  6. A Sínai-félsziget nem a hagyományos sivatagok közé tartozik. Neve a Sináj szóból származik, mely fogat jelent, amit talán nem is kell magyarázni, ha már látta a Sínai-félsziget alakját térképen. Terület 61100 km2 és a félsziget a Vörös-tengerbe nyúlik. A Sínai félsziget semmilyen nézetében sem emlékeztet a „normál” sivatagokra. A domborzata rendkívül változatos itt található a híres Mózes-hegy is. A Sínai-félsziget annyira jelentős az egyiptomi turizmus szempontjából, hogy egy külön oldalt szánunk neki.

Egyiptom vízrajza

Egyiptomnak mindössze egyetlen folyója van a Nílus, mely viszont elég jelentőségteljes. A Nílus biztosította az életet az egyiptomi lakosok számára az elmúlt néhány ezer évben. A Nílusnak Egyiptom területén nincs számottevőbb mellékfolyója sem, csupán öntöző csatornák ágaznak ki belőle. A Nílus áradása határozta meg az ókorban a befizetendő adók nagyságát, mert a nagyobb áradás több hordalékkal látta el a termőföldeket. Az áradásokat az Asszuáni-gát megépítésével szabályozta az egyiptomi kormány.

A Nílus a deltájánál két nagy ágra szakad, a keleti ága Ras El-Bar-nál ömlik a Földközi-tengerbe, ahol Egyiptom egyik legészakabbra fekvő szállodája található a Steigenberger Hotel El Lessan. A nyugati ága Rosetta-nál éri el a Földközi-tengert.

Ha Egyiptom tavait vesszük számításba, akkor mindenképpen meg kell említenünk a Nasszer-tavat, mely Egyiptom legnagyobb tava, ami valójában egy mesterséges víztározó, mely az Asszuáni-gát megépítésével keletkezett.

 

Egyiptom éghajlata

Az ország nagy részén zonális sivatagi éghajlat uralkodik, ettől eltérést csak Egyiptom legészakibb része jelent kivételt – Földközi-tenger partvidékén, a Nílus deltájánál – ahol száraz szubtrópusi éghajlat a jellemző. Egyiptomban nagyon kevés csapadék esik, az is jellemzően a téli hónapokban. A csapadék eloszlása változatos. Legtöbb eső a Földközi-tenger partvidékén esik, ahol a csapadék mennyisége elérheti az évi 400 mm-t is. Kairó környékén az éves csapadék mennyisége meghaladja a 25 mm-t. Az ország déli részén nagyon kevés csapadék esik, kb. évi 5 mm. Havazás ritka, akkor is többnyire a Sínai-félsziget hegyeire jellemző illetve néhány északi part menti városban fordulhat elő.

A hőmérséklet magas, de mintahogyan a csapadék eloszlása, ez sem egyforma Egyiptom teljes területén, hiszen Egyiptom észak-déli irányban körülbelül 1000 km hosszú. Az északi régióknál ráadásul a Földközi-tenger hatása nem csak a lehullott csapadékban jellemző, hanem a hőmérséklet alakulásában is. Az országban az évi átlaghőmérséklet 18 és 41 fok között van. Egyiptom legalacsonyabb nappali átlaghőmérséklete Alexandriában mérhető januárban, mely körülbelül 18 fok, a legmagasabb nappali hőmérséklete Asszuánban mérhető, mely eléri az akár 41 fokot is, de ha a csúcsértékeket vizsgáljuk meg, akkor itt Asszuánban a nyári csúcshőmérséklet gyakran meghaladja az 50 fokot is. Érdekességként Asszuánban a januári minimális átlag hőmérséklet a legalacsonyabb egész Egyiptomban, mely mindössze 8-9 fok körül alakul.

A levegő relatív páratartalma nagyon alacsony, ami a hőérzetet kellemes befolyásolja, hiszen Magyarországon a 30 fokot lényegesen elviselhetetlenebbnek érezzük, mint Egyiptomban. Ennek magyarázata, hogy hazánkban a levegő relatív páratartalma nagyságrendileg magasabb, az pedig nem mindegy, hogy a szervezetünket szárazabb vagy párásabb levegő éri. Gondoljunk csak bele, hogy egy szaunában száraz meleg levegőt néhány percig egészen kellemesen eltudjuk viselni, de ha valaki a kályhára vizet önt, mely gőzzé válva azonnal megemeli a szauna páratartalmát, akkor azonnal sokkal melegebbnek, sőt égetőbbnek érezzük ugyanazt a hőfokot. Sőt az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a levegő „nedvesítése” a szauna hőmérsékletét - még ha minimálisan is, de - rögtön csökkenti.

Mindenféleképpen meg kell jegyeznünk, hogy az éghajlatra vonatkozó évszázados statisztikák kőbevésett adatait a globális éghajlatváltozás kezdi felül írni. Jómagam éltem át Luxorban olyan felhőszakadást, hogy az utcákon állt a víz, a buszsofőrünk nem tudta, hogyan mit csináljon, mert ilyen körülmények között még sohasem vezetett…

 

Egyiptom élővilága

Ha Egyiptommal kapcsolatban egyfajta állatra kellene asszociálni, az valószínűleg a teve, ha pedig növényre az a pálmafa lenne.

Természetesen Egyiptom élő- és állatvilága ennél sokkal változatosabb. Ráadásul a tevék nem is élnek szabadon, ellentétben például Kazahsztánnal.

Persze az élővilággal kapcsolatban is fennáll, Egyiptom alapigazsága, hogy a Nílus az életet jelenti az ország számára, így az élővilág számára. Élővilág szempontjából is három fő terület fajtára oszthatjuk az országot: sivatag, Nílus menti területek és a tengerpart vidékei.

Kezdjük a legpompázatosabbal, a Vörös-tenger élővilágával, mely nem csak a búvárok számára jelent paradicsomi körülményeket, de a turisták számára is lelket melengető az élővilágának változatossága és a gyakorisága. Ezért az Ön számára is javasoljuk, hogy bármelyik Vörös-tengerparti üdülőhelyen pihen, minimum a sznorkelezést próbálja ki, ahol megcsodálhatja a Vörös-tenger koralljainak különleges élővilágát. A Vörös-tenger élővilága olyan gazdag, hogy annak ismertetéséhez egy teljes könyvet kellene írni. Amennyiben Önt jobban érdekli a tenger élővilágának a gazdagsága, akkor érdemes meglátogatni a Ras Mohamed nemzeti parkot, ahol például több mint 1000 fajta hal is fellelhető.

A Vörös-tengerben végrehajtott merülések alkalmával gyakran lehet találkozni teknősökkel és delfinekkel is.

A tengeri élővilág gazdagságának ellentéte a sivatag, mely persze nem teljesen mentes az élőlényektől, de víz hiánya erősen megtizedeli azt. A sivatag élővilágának aktivitása nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől is, de természetesen az élőlények sűrűbben élnek az oázisokban illetve azok környékén. A sivatagok egyik érdekessége a tamariszkusz fajok, melyek gyökérzete, akár 10-20 méter melyre is lehatolnak a talajban. A Nyugati-sivatagban nem él növényzet, de a sivatagi homokban előfordulnak rovarok, hüllők és kisebb testű emlősök is. A Keleti-sivatag ettől viszont gazdagabb növényzetben.

Egyiptomban kb. 30 féle kígyófaj él, melynek fele mérgező.

A Nílushoz köthető legismertebb állatfaj a krokodil, mely mára már teljesen kihalt a folyóból, a núbiai faluban tett látogatások alkalmával a kisebb példányokat, akár meg is lehet simogatni. A Nasszer-tóban a horgászok kedvenc halfaja a nílusi sügér, mert gyönyörű kapásokat képes produkálni köszönhetően óriási szájának.

A Nílus völgyében gazdag a növény- és állatvilág, a teljesség igénye nélkül az itt található növények a datolyapálma, cukornád, papirusznád, akác, gyapot, gabonafélék és számtalan egzotikus gyümölcsféle mint, a mangó vagy a guava. Az állatfajok közül meg kell említenünk a rengetegféle madarat, a sivatagi rókát, vörös rókát, sivatagi sünt, mócsári hiúzt és többféle kecskefajt is.

.
Vendégkönyvünkből

Antal véleménye

MISZTIKUS OZIRISZ UTAZÁS - 2023
JAZ MAKADINA HOTEL
"Mikor kitaláltam, hogy Családommal Egyiptomba utazzunk, elsősorban a Nílus és az ókori emlékek megismerése volt a cél. Amikor a különböző szervezett utakat végignéztem, örültem a lehetőségnek, ... tovább
  2023. 07. 23.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a MISZTIKUS OZIRISZ utazást!
IGEN,  ajánlom a JAZ MAKADINA-t!
Gattyán Zoltán véleménye

TÜRKIZ UTAZÁS - 2023
SENTIDO MAMLOUK PALACE HOTEL
"Első alkalommal utaztunk Egyiptomba. Rengeteget olvastunk utazàs előtt a különböző csoportoban az utazók tapaszralatairól. Sok hasznos információra tettünk szert, és sok felesleges aggodalom ... tovább
  2023. 08. 12.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a TÜRKIZ utazást!
IGEN,  ajánlom a SENTIDO MAMLOUK PALACE-t!
Zoltán véleménye

HURGHADAI PIHENÉS UTAZÁS - 2022
SUNRISE HOLIDAYS RESORT
"Tökéletes utazás volt, a helyszínen felmerült - szállodai - probléma megoldásában aZ Egyiptom Travel gyors és korrekt segítséget nyújtott." tovább
  2023. 02. 11.
IGEN,  ajánlom az Egyiptom Travel utazási irodát!
IGEN,  ajánlom a HURGHADAI PIHENÉS utazást!
IGEN,  ajánlom a SUNRISE HOLIDAYS RESORT-t!
Segítségre van szüksége?
Írjon nekünk
info@egyiptom-travel.hu

vagy hívjon minket
+36 70 34 77 000

 
Blogbejegyzéseink

Kom el Shoqafa katakombái

Az „átlagember” talán még sohasem hallott a Kom el Shoqafa (jelentése: Szilánkok dombja) katakombáiról - mely egyébként Egyiptom legnagyobb ismert római temetkezési helye volt - amit a középkor 7 csodái közé is ...

Egyiptomi vízum

Egyiptomba való beutazáshoz a magyar állampolgároknak is egyiptomi vízumra van szüksége. Mivel mi alapvetően magyar állampolgárok számára szervezünk egyiptomi utazásokat, így nem kívánunk most kitérni az egyéb országok ...

Kheopsz Nagy Piramisa

A világ egyik legismertebb és leglátogatottabb turisztikai helyszíne a gízai fennsík, ahol az egyiptomi Nagy Piramis is található.  Más néven Gízai Nagy Piramis, vagy Hufu piramisa, illetve talán a legismertebb neve a Kheopsz Piramis (Kheopsznak nevezték el az ókori ...

Kövessen minket a közösségi média felületeinken is!

Egyiptom-Travel Facebook     Egyiptom-Travel Instagramm     Egyiptom-Travel Youtube     Egyiptom-Travel Youtube
 

Egyiptom Travel Utazási Iroda


Telefonos ügyfélszolgálat:
Hétfő - péntek: 09:00 - 19:00
Szombat: 09:00 - 14:00

Sürgősség és azonnali információnyújtás esetén: 0-24
+36 70 34 77 000
info@egyiptom-travel.hu


Ügyfélszolgálati iroda:
Hétfő - péntek: 09:30 - 17:00
ELŐZETES IDŐPONTFOGLALÁS SZÜKSÉGES!
CAPITAL SQUARE Irodaház

1133 Budapest, Váci út 76. III. em.
Engedélyszám: U-001965


© 2021 Egyiptom Travel Kft. powered by mestercom  v3.6.32
Megértettem
Ez a weboldal az Ön adatainak védelmét szem előtt tartva csak olyan, technikai jellegű sütiket használ, melynek segítségével gyorsabban és pontosabban szolgálhatjuk ki Önt! :)Részletek
MUISZ tagság logója