Küldetésünk

Minden cég életében felmerül az a kérdés, hogy miért hozták létre a céget?
Természetesen minden vállalkozás első számú feladata a profittermelés, mert egyébként nem tudna tovább működni a cég…

De pénzen túl mi mozgat még egy céget?  
Elegendő a pénz szeretete vagy más szempontok is szerepet kapnak?
Van-e értelme egy cég életében küldetésről beszélni, vagy a „küldetés megfogalmazása és publikálása” csak az újkori marketingesek saját fontosságuk hangsúlyozásának a torzszüleménye?

Más cégek működési motivációiról mi nem beszélhetünk, mert azokat nem ismerjük, de a saját cégünkkel kapcsolatban szívesen elmeséljük, hogy mi a küldetésünk.
Úgy érezzük, hogy alapvető kötelességünk megosztani Önnel, hogy miért csináljuk ezt a vállalkozást.

Ha egy mondattal kellene válaszolnunk akkor az a szlogenünk lenne, ami nagyjából le is fedné a küldetésünket:

 Szenvedélyünk Egyiptom!

De a küldetésünk megfogalmazása ettől természetesen sokkal szofisztikáltabb.
Amikor életben először voltam Egyiptomban, olyan behatások és élmények értek engem, amikor rögtön azt gondoltam, hogy ezt mindenkinek látnia kellene. Rögtön neki láttam nagyon sok fotót és videót készíteni és hazaérve hosszas előadásokat tartottam a családtagjaim számára az egyiptomi utazásom szépségéről.
Később már az fogalmazódott meg bennem, hogy nem csak úgy „simán” Egyiptomba kellene mennie az embereknek, hanem az általam elképzelt útvonalat kellene végig járniuk...
Azóta hála Istennek megtaláltam ehhez a megfelelő üzlettársat vagy inkább ő talált meg engem? Maradjunk annyiban, hogy egymásra találtunk, hiszen ő is hasonló élményéket élt át, illetve rá is hasonló mély benyomást tett ez a varázslatos és páratlan ősi kultúra.
Így most már az általunk elképzelteknek megfelelően tudjuk megmutatni az utasainknak Egyiptomot!
Szóval, szeretnénk megmutatni Egyiptomot az embereknek!

De miért akarjuk megmutatni Egyiptomot?

Erre alapjában több okokunk is van, 1+1 fontosabbat mindenféleképpen szeretnénk kiemelni.

1. Egy nagyon okos embertől sok-sok évvel ezelőtt azt tanultam, hogy „Gondolkozz globálisan, dolgozz lokálisan”. Természetesen ezt egy üzleti kurzuson tanultam, de miért ne lehetne ennek megfelelője a magánéletben is?
   Például: „Láss globálisan, cselekedj lokálisan”. Vagy ha már az ókori Egyiptomról beszélünk, már akkoriban is megszülettek azok a gondolatok, hogy „ahogyan nagyban, úgy kicsiben” vagy „ahogyan fent, úgy lent”.
   Természetesen sokan sokféleképpen fogalmazták már meg ezt a gondolatot, ami reméljük nem szorul magyarázatra. Emberként élünk, mi alkotjuk az emberiséget.
   A kérdés: mint egyén tisztában kell-e lennünk az emberiség fejlődésével? Kell tudnunk, hogy mint egyén, hogyan illeszkedünk az emberi társadalomba?
   Reménykedünk benne, hogy az Ön számára is „igen” a válasz.
   Az emberiség fejlődik, változik, átalakul, megváltoztatja maga körül a világot, azaz halad valahonnan – valahova.
   De honnan és hova? Egyik kérdésre sem egyszerű a válasz. Hogy hova haladunk ezt nehéz megmondani, most sokan gondolják, hogy rossz irányba tart az emberiség…
   Mi sokkal inkább arra a kérdésre keressük a választ, hogy honnan jöttünk?
   Tudjuk, hogy voltak ősemberek, de viszonylag minimális ismerettel rendelkezünk róluk. A legkorábbi olyan társadalom illetve kultúra, amivel kapcsolatban megfelelő mennyiségű információval, adattal és tudással rendelkezünk az az ókori egyiptomi civilizáció. Tehát, ha az első értékelhető kiindulási pontot keressük, akkor Egyiptomot mindenféleképpen fel kell keresni. Nem véletlen, hogy az Egyiptomi Kulturális Hivatal a „Minden itt kezdődött” (Egypt where it all begins) szlogent használja. Az ókori egyiptomi emberek olyan tudásnak voltak a birtokában, aminek a nagyrészét mára már a feledés mély homálya fedi. Ennek a tudásnak a „maradványai” ma is láthatóak, sőt nem is ez rá a jó szó, hanem sokkal inkább az, hogy ma is megcsodálhatóak.
   A templomaik, piramisaik illetve egyéb építményei olyan bámulatos tudásról tesznek tanúbizonyságot, aminek nincs párja az egész világon és mindenkinek látnia kell.

Szóval szeretnénk Önnek is megmutatni az ókori Egyiptom csodáit!

2. Egyiptomban nem csak a múlttal kapcsolatban tanulhatunk meg dolgokat, hanem a jelennel is.
   Mit tud nyújtani a jelenkori Egyiptom a számunkra?
   Persze sok mindent, de mi most csak egyféle gondolat köré szeretnénk csoportosítani a mondanivalónkat, de előtte egy kis bevezető következik.
   Különféle felmérések alapján nagyon előkelő helyen állunk a pesszimizmusunk alapján a világban és sajnos nagyon rossz helyen állunk a boldogságunk alapján. Kijelenthetjük, hogy általánosságban a magyar ember pesszimisták és nem boldogok. Sokan azt vallják, hogy a boldogság alapvető eleme a pénz. A jelenkori Egyiptom nagyon jó példa rá, hogy az nem így van és különleges megvilágításba helyezi azokat a keleti nézeteket, mely szerint a boldogság többnyire a tudatunk „terméke”.

Nézzünk rá példát, hogy miért fontos, hogy felhagyjunk a pesszimizmusunkkal és nyissunk a boldogság felé.
Csak egy példa: a GFK Roper Consulting, Mood of the World 2011 néven végzett egy felmérést. Azt kérdezte meg, hogy mennyire biztos benne, hogy 12 hónap múlva jobb lesz a saját anyagi helyzete. Ennek a mérőszámnak a világátlaga 60 volt, az EU-s átlag 45 és hazánk átlaga 26.
Mi a baj a pesszimizmussal és a negatív gondolkodással?
Egyszóval megbetegítik az embert.
Ezek alapján nem kell csodálkozni rajta, hogy a COVID-ban elhunytak száma nálunk volt az egyik legmagasabb a lakosság létszámához képest. Talán azon sem kell csodálkoznunk, hogy Magyarország az öngyilkosságok szempontjából – sajnos – a listák élén áll. Reméljük, hogy Ön egy boldog és optimista ember, de sajnos a statisztikai valószínűség alapján az Ön közvetlen közelében is sok pesszimista, negatív gondolkodású ember él, akkor mérgezik a saját környezetüket.
Hogyan tud segíteni ezen egy egyiptomi utazás?
A jelenkori Egyiptomban nagyon sok példát lehet látni arra, hogy sokkal alacsonyabb életszínvonal mellett is sokkal boldogabban élnek az emberek. Sok példát lehet látni arra, hogy az egyiptomi emberek mennyivel nyitottabbak, hogy segítenek egymásnak, hogy esténként milyen közösségi életet élnek. Vidéki szegény falvakban, szakadt és koszos ruhás gyerekek mosolyognak, játszanak egymással, élik az életüket és nem a legújabb iPad-jüket bámulják szomorúan és egy kedvűen…
Az igazághoz hozzátartozik, hogy ennek a szegénységnek vannak nyomasztó vetületei is. Emlékszem rá, hogy 2 kiemelkedő alkalom volt arra, amikor majd megszakadt a szívem:

1. Amikor a nílusi hajók a zsilipen való átkelésre készülnek és lassítanak, olyankor „megtámadják” a hajókat az árusok, akik piciny csónakjukról árulják a portékáikat, úgy, hogy néha majd maga alá gyűri őket a nagy nílusi hajó. Szívfacsaró látvány. Ilyenkor az ember átértékeli a saját munkáját, valamint a helyzetét és egy picit optimistább lesz.
2. Ettől van a számomra még nehezebben elviselhető látvány. Asszuán a Nílus közepén 8-10 éves gyerek egy darab habszivacson ülve kapaszkodnak bele a turisták motorcsónakjába, majd énekelnek az alamizsnáért… Nehéz nem megállni, hogy az ember ne adjon nekik pénzt, még akkor is, ha tudom, hogy a szüleik direkt küldik őket a Nílusra koldulni és a pénz, amit adok nekik csak gerjesztik a folyamatot, hiszen visszaigazolást kapnak arra, hogy ez egy profitábilis módszer. Nincs jó választás, sajnos…

Tudom furcsán hangzik, de a kinti szegénység és a hozzákapcsolódó mosolygósabb arcok mindig elgondolkodtatnak engem és elkezdem jobban becsülni azt, amim van és boldogabban szemlélni a jövőmet…

Reméljük, hogy Önt is hamarosan az utasaink között üdvözölhetjük és megmutathatjuk az ókori Egyiptom misztikus és varázslatos csodáit!