Erre a kérdésre nagyon hosszan tudnánk válaszolni, sőt akár egy egész könyvet is képesek lennénk írni erről a témáról és meg akkor sem lenne teljes a válaszunk.
Éppen ezért az egyszerűsítés kedvéért, a válaszunkat 3 pontra szedtük szét.
Na, de az elmélkedés helyett kezdjünk is bele.
Íme, a szempontok
- Spirituális szempontok
- Emberi illetve személyes szempontok
- Turisztikai szempontok
Spirituális szempontok
Talán nincs a világnak még egy olyan másik országa, ami annyi rejtélyt, annyi misztériumot tartalmazna, mint Egyiptom. Itt természetesen az ősi Egyiptomra gondolunk, de olvashat arról is a következő pontban, hogy a mai korunk Egyiptoma mit tudni nyújtani a számunkra emberi szempontból, tehát akkor, amikor az odalátogató személy, nem turista vagy utas, hanem emberi minőségében tartózkodik Egyiptom földjén.
Kezdjük a spiritualizmus alapvető kérdéseivel:
- Hogyan keletkezett a világ?
- Hogyan keletkezett a Föld?
- Hogyan keletkezett az emberiség?
- Honnan jött az emberiség és merre tartunk?
Amikor ilyen kérdésekre igyekszünk megtalálni a választ, akkor az ősi Egyiptomot, az ősi egyiptomi tudást nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Nem véletlen, hogy Egyiptomba, a mai napig is nagyon sok spirituális csoport látogat el rendszeresen.
Az ősi Egyiptom megmaradt emlékei, ma is olyan bőséges és különleges tudást tolnak az íriszünkön keresztül a tudatalattinkba, ami rabul ejthet mindenkit.
Ezt a tudást, ezt az élményt mindenkinek kötelező lenne megtapasztalnia. Ha tehetnénk, akkor receptre íratnánk fel mindenki számára az egyiptomi körutazást.
Ennél a pontnál mindenki számára érthetővé és világossá válik a szlogenünk:
„Szenvedélyünk Egyiptom!”
Azt szeretnénk elérni, hogy Ön is átélje azt a fantasztikus kalandot, azt a hihetetlen időutazást, amit Egyiptom ma is tud nyújtani az Ön számára is.
Különböző álláspontok léteznek arról, hogyan tettek szert az ősi Egyiptomiak a tudásukra. Van olyan nézőpont, mely szerint az elsüllyedt Atlantiszi tudás került az ősi egyiptomi néphez. Vannak olyanok, akik azt gondolják az egyiptomi embereket különféle földönkívüli lények tanították és például ők segítettek nekik felépíteni a Nagy Piramist, megtanították őket arra, hogyan győzhetőek le az anyagi létezés korlátai.
Ezek a nézetek gyorsan kaptak szárnya és repültek, repülnek tovább emberről-emberre, csoportról-csoportra, aminek táptalajt szolgáltat például Hufu piramisának a létezése illetve az a tény, hogy a megépítésének a mikéntje, a mai napig sincs tudományosan visszaigazolva.
Ez a gondolkodás nem idegen az emberiségtől, hiszen már az őskorban is megmagyarázhatatlan jelenségeket Isteni okokra vezettek vissza, mint „elfogadható” magyarázat. Így aztán nem meglepő, ha a piramis építését is sokan kötik földönkívüli tudáshoz illetve segítséghez, mely magyarázat arra a logikára épül, hogy ilyet földi ember nem tud csinálni - és az Isteni beavatkozást, mint egyetlen másik megoldási lehetőséget kizárja…
Szóval, Egyiptom területén olyan ősi építmények, emlékek találhatóak, mely sehol máshol a Földön nem lelhetőek fel, arról már nem is beszélve, hogy az ókor csodáiból egyetlenegy maradt meg, ami, mint ahogyan az köztudott a Nagy Piramis, melynek körzete Egyiptom - és egyben Földünk egyik - leglátogatottabb turisztikai helyszíne…
Az ősi egyiptomi templomok falain hemzseg a tudás. Ez a tudás kőbe van vésve, még is többen többféleképpen értelmezik. Alapvetően két nagy csoportra oszlik az értelmezők köre, és ez a két kör teljesen elutasítja egymás nézeteit, persze ettől függetlenül a csoporton belül is vannak kisebb-nagyobb nézeteltérések. Ők tűz és vízként működnek csak saját igazukat hirdetve.
Az egyik csoport a spirituális hívők köre, akik számra Egyiptom a totális energiák és tudás paradicsoma.
A másik csoport az egyiptológusok, akik a tudomány köpenyege alá bújva, még annak sem hisznek, amit saját maguk tapasztalnak, ha az nincs tudományosan igazolva.
Ez az ellentét teszi nehézzé az ősi Egyiptom rejtélyeinek a valódi és teljes megismerését…
Szóval az ókori Egyiptom a spirituális gondolkodású emberek számára egy olyan paradicsom, ahol különféle és különleges kozmikus energiákkal töltődhetnek illetve speciális ezoterikus tudást szívhatnak magukba
Emberi illetve személyes szempontok
Folytassuk egy picit az előző gondolatmenetet.
Mi az emberi élet értelme?
Ez az egyik legnehezebb kérdés, amit feltudunk tenni. Nehéz minden igényt kielégítően megfogalmazni, hogy mi az emberi létezés értelme.
Van-e valami feladatunk, amit itt a Földön el kell végeznünk…?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásában nagyok az ellentétek, még az Istenhívők (legyen az Isten neve Allah, Jehova, Buddha vagy bármi), az ateisták és az ezoterikus gondolkodók között is. Mi sem kívánjuk ezt itt és most megfejteni.
De talán legkisebb közös nevezőként, az egyik elvégzendő „feladatként” a fejlődést megjelölhetjük.
Ha feltételezzük, hogy emberként fontos számunkra a személyes fejlődés, akkor ennek talán legegyszerűbb és leggyorsabb formája a tapasztalatszerzés. Szerezzünk számunkra fontos tapasztalatokat, szerezzünk számunkra új tapasztalatokat, szerezzen Ön is új tapasztalatokat!
Olyan új tapasztalatokat, melyek valóban eltérnek az itthon megszokottaktól. Mi lenne erre jobb hely, mint egy idegen kontinens, idegen vallású társadalma, azaz Egyiptom, ahol teljesen más gondolkodásmód szerint élnek az emberek, ahol teljesen másak a társadalmi elvárások, ahol folyamatosan azon gondolkodhatunk, hogy miért csinálják azt, amit éppen csinálnak.
Innen csak egy nagyon pici ugrás elgondolkodni azon, hogy mi miért cselekszünk másként.
- Vajon melyik megoldási mód a helyes, egy adott szituációban?
- Miért sokkal erősebb az ők vallásos hitük?
- Miért imádkoznak naponta ötször?
- Miért tartják a Ramadant?
Ezek azok a kérdések, amik nem csak új tapasztalattal látnak el minket, hanem segítenek megérteni a saját cselekedeteinket vagy abban segítenek, hogy megváltoztassuk azokat egy kecsegtetőbb eredmény reményében…
A másik dolgok, amit tanulhatunk a mai kor egyiptomi állampolgáraitól az a boldogság megélése. Ha megnézzük a két ország gazdagságát, akkor nem is kérdéses, hogy Magyarország lényegesen gazdagabb, mint Egyiptom.
De boldogabbak-e a magyar emberek, mint az egyiptomiak?
Ennek a megválaszolására senki sem készített tudomásunk szerint tudományos választ. Hazánkban sajnos sokszor úgy ítélnek meg valakit, hogy mije van, hogy mennyire gazdag, hogy milyen autója vagy telefonja van, hogyan öltözködik? Ez arra ösztönöz minket, hogy ennek a torz társadalmi elvárásnak megfeleljük.
A másik ok – Abraham Maslow szükséglethierarchia piramisának alapja – a biztonságra való törekvés. A mai világ, változó körülményei között nagy biztonságot tud nyújtani az anyagi jóllét, aminek az egyik vetülete, a „gazdag” embert körülvevő használati tárgyak birtoklása hamis illúziója. Ez alapján jogosan feltételezhetjük, hogy aki drága holmikkal veszi magát körbe, az anyagi biztonságban él. A következtetés – ami természetesen helytelen – hogy vegyük körbe magunkat drága használati tárgyakkal, hiszen ez az ismérve az anyagi jólétben élő embereknek, nem nyújt garanciát az anyagi létbiztonságra. Itt fog elindulni egy soha véget nem érő spirál, ami az anyagi javak hajszolását fogja eredményezni, egyre távolabb kerülve a boldogságtól.
Egyiptomban járva-kelve az utcán nem lehet, nem észrevenni a szegénység nyomasztó állandó jelenlétét. De ha a dolgok mögé nézünk, akkor észrevehető, hogy az egyiptomi emberek másként élik az életüket. Egyrészt sokkal boldogabbak, az anyagi jóllét üldözése nélkül is, másrészt sokkal jobban segít a közösség a tagjainak. Teljesen más módon keresik a boldogsághoz vezető ösvényt…
Egy másik nagyon kemény tapasztalatot egy nílusi hajóúton élhettem át. Akkoriban értékesítéssel foglalkoztam, melynek egy fontos része volt, hogy teljesen idegen embereket kellett telefonon felhívnom. Szakszóval hideghívást kellett végeznem, amit nagyon utáltam, de sajnos el kellett végezni.
Az esznai zsilipnél láttam meg a világ egyik legkellemetlenebb foglalkozását. Amint a nílusi hajónk közeledett a zsiliphez lelassított. Ezt a sebességcsökkentést használt fel az árusok, akiknek az üzletük egy csónak volt. A csónakban két férfi tartózkodott, az egyikük evezett, a másikjuk pedig árult. A nagyon lassan haladó nílusi hajó mellé kormányozták a csónakjukat és elkezdték árulni a portékáikat. Addig kiabáltak, amíg a napozó fedélzeten lévő turisták észre nem vették őket. Ezután gyorsan elkezdték megmutatni az árut és kiabálva kommunikálni az a nílusi hajón tartózkodó utasokkal, szinte bármilyen nyelven. A kiválasztott árut egy műanyagzsákba tették, majd a billegő csónakból pontosan az utas kezébe dobták azt, aki kb. 10 méter magasan lévő fedélzeten volt. Az utas fogta az árut és elment felpróbálni azt, majd utána visszajött, ha nem tetszett neki, akkor ledobta, amit sokszor a Nílusból szednek össze az árusok. Ha tetszett neki, akkor az alku után az árus, feldobott egy másik árut egy műanyagzsákban és megkérte az utast, hogy tegye bele a pénzt és dobja vissza neki. Ebben a pillanatban az utasnál volt 2 darab termék és egyiket sem fizette még ki…
Hát, amikor azt gondolnánk, hogy ezt a helyzetet nem lehet nehezebbé illetve veszélyesebbé tenni, akkor a csónak az árusítást nem megszakítva tovább követi a nílusi hajót a zsilipbe, ahol néhol centiméterekre beszorulva navigál, a nílusi hajó és a zsilip betonfala között…
Egyiptomból mindig más emberként lehet visszatérni Magyarországra, az ember elégedettebb lesz itthoni életével, munkájával.
Turisztikai szempontok
Az első két szempont figyelembevételével vagy akár anélkül - szóval akár így vagy akár úgy - de szeretünk olyan helyekre menni, ami nincs itthon Magyarországon.
Mi nincs nálunk, ami Egyiptomban viszont van?
- Tenger,
- sivatag,
- ókori fantasztikus építmények,
nem beszélve az ország „stílusáról”, vallásáról illetve éghajlatáról.
Tenger
Egyiptomot két tenger is határolja, északon a Földközi-tengeren, keleti irányból a Vörös-tenger. A turisták szinte kivétel nélkül a Vörös-tengerhez érkeznek, így most csak ezzel fogunk foglalkozni.
A Vörös-tenger kellemesen meleg, kristálytiszta vízzel rendelkezik, melyben hemzseg az élővilág. Tengerpartja többnyire homokos és lassan mélyülő. A Vörös-tenger vize még októberben is eléri a 26 Celsius fokot, így az európai utasok számára egyetlen lehetőséget kínálva az őszi évszakra. Ezek után nem csoda, hogy az egyiptomi tengerparti nyaralások esetében a főszezon – mely egyben a legdrágább időszak is - az októberi hónap. Az egyiptomi tengerpartokon a 3 csillagos hotelektől az 5 csillagos luxus szállodákig minden kategória megtalálható. A fakultatív programok változatosak és érdekesek.
Az egyiptomi nyaralások rendkívül jó ár-érték arányt nyújtanak. A legfontosabb pedig, hogy a nyaralás időtartama alatt garantált a napsütés, ami egy tengerparti nyaralás egyik elengedhetetlen alkotóeleme…
Ókori történelmi emlékek
A világ egyik leglátogatottabb turisztikai helyszíne található meg Egyiptomban, ami nem más, mint a Nagy Piramis. Ez nem meglepő, hiszen az ókori világ 7 csodájának egyetlen megmaradt tagjáról beszélünk. A Nagy Piramist a mai napig is körül veszi a misztérium aurája, hiszen senki sem tudja pontosan, hogyan építették fel azt. Többféle teória létezik, de tudományosan még egyik sincs elfogadva.
De Egyiptomban nem csak a Nagy Piramis csupa rejtély, de az ókori társdalom is illetve annak az építményei is. Már az ókori Egyiptom hieroglifikus írásának a megfejtése is csak a véletlennek köszönhető.
Kairó környékén többnyire piramisok találhatóak, a Nílus mentén pedig az ókori templomok. Az ókori templomok falai és strukturális felépítésük tengernyi tudást rejt. Nem könnyű megfejteni például azt a rejtélyt, hogyan tettek fel kb. 20 méter magasra több tíz tonnás gerendákat, sőt ezeknek a gerendáknak már a földön mozgatása is hatalmas mérnöki tudást jelképez.
Az egyiptomi utazásaink során számtalan olyan ókori építményt ismerhet meg, melyek igazán csodálatra méltóak…
Sivatag
Egyiptom területének körülbelül a 95%-a sivatag. Azt gondolnánk, hogy ez a sivatag rendkívül unalmas, mert homokdűnék követik egymást. Természetesen ez nem így van, mert meglepően változatos az egyiptomi sivatag, melyben megtalálható a fekete sivatag, a fehér sivatag, a színes kanyon, stb. Azt is nagyon kevesen gondolnánk, hogy a sivatag legmagasabb pontja több, mint 2000 méter magasan van.
A sivatagban természetesen nincs fényszennyezés, ezért olyan csillagos égbolt figyelhető meg illetve fényképezhető, ami hazánkból nem igen látható.
