Téti fáraó – aki a VI. dinasztia első fáraója volt, 32 évig uralkodott - a piramisát nem messze Dzsószer fáraó lépcsős piramisától építette fel Szakkarában. Ez a második piramis az ókori Egyiptomban, mely piramisszövegeket tartalmaz.
A piramisnak van több egyedi jellemzője is, de mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg, hogy mik a piramis főbb adatai.
Téti piramis adatai
Helyszín: Szakkara
Típus: Sima oldalú piramis
Magassága: 100 királyi könyök – 52,5 méter
Alapél hossza: 150 királyik könyök – 78,75 méter
Oldalak dőlésszöge: 53° 07’ 48”
Téti piramis felfedezése
Az emlékmű eredeti kutatói már ismerősek számunkra, kezdve Perry-től 1839-ben, majd Lepsiustól 1842-43 -ig, illetve a piramisszövegeket kereső Maspero 1882-ben lépett be a piramisba.
A német Emile Brugsch, a francia Urbain Bouriant és az amerikai Cahrles Wilbour, a piramis belsejében másolta le a feliratokat.
1905 és 1908 között Quibell alaposan megvizsgálta a piramist.
1920 és 1924 között Firth feltárta a Halottitemplom fő részeit, az 1950-es évektől pedig Sainte Fare Garnot, Lauer és Leclant folytatta az ásatásokat.
Téti piramis felépítménye
A piramis rendkívül rossz állapotban maradt, aminek az oka természetesen az építés minőségében keresendő. Ha szeretnénk leegyszerűsíteni, akkor azt mondhatnánk, hogy olyan, mint egy tojás. Készítettek egy falazatot durva mészkőből, melyet finom turai mészkővel burkoltak, amit megtöltöttek kőtörmelékkel. Természetesen a többi ókori egyiptomi piramishoz hasonlóan, a „kőrablók”, ennek a borító és a falazat köveit is elhordták más építkezésekhez, de mivel itt a héj alatt nem volt igazi építmény, mára már csak egy nagy kőhalom maradt emlékül, ami nagyon jól beleilleszkedik a sivatagi tájba.
Ezt az építkezési eljárást egyébként nem Téti találta ki, hanem már ez elődje is ezt alkalmazta, amikor megépítette az Unas piramist, sőt a következő fáraó (Userkare) is ezt alkalmazta.
Az Unas piramis építésnek a hátterében is húzódtak hasonló problémák, még a gazdaság gyenge teljesítménye. A fáraó piramisba akart temetkezni, hiszen számukra talán a halálra való felkészülés, és a túlvilági élet volt a legfontosabb feladat az életükben. Szóval piramist építeni akartak, de a gazdasági fedezetük nem volt meg rá, így születtek ezek a gyenge minőségű „héjpiramisok”…
Téti piramis alépítménye
A piramis valódi és érdekes alépítménnyel rendelkezik. Ez valódi alépítményt jelent, tehát a sírkamrák, lényeges a talajszint alatt helyezkednek el.
A bejutás az északi oldalon lehetséges, a piramis szimmetria tengelyén. Közvetlenül a bejárat felett egy téglalap alakú kápolna épült. A kápolna falainak a díszítése megfelelt a kor követelményeinek, a hátsó falához viszont egy fekete bazalt álajtót építettek. A kápolna teteje egyetlen mészkőlapból épült, melynek az alsó részét – tehát a kápolna plafonját – csillagok díszítették, imitálva a csillagos égboltot.
A lejárati folyosót gránitkövek alkotják, mely egy kiskamrába torkollik, melynek szükségességét az építési és a temetkezési eljárás indokolta.
Tovább haladva egy vízszintes járat következik, ahol a hatalmas zárkövek maradványai a mai napig is láthatóak. Ezeknek a záróköveknek volt a feladata megakadályozni, hogy a sírrablók bejussanak a sírkamrába. Tovább haladva megérkezünk a három kamrához. A keletiben, azaz a baloldaliban volt a király néhány szobra. A középső sírkamrának nem volt speciális szerepe. A nyugati, azaz jobboldali kamra volt a sírkamra, amelyben a mai napig is látható Téti fáraó bazalt szarkofágja. Ez az első szarkofág, melyben piramisszöveg szerepel, az igaz, hogy mindössze egyetlen sávban. A szarkofág délkeleti sarkában van egy lyuk a padlón a király baldachinos tégelyének.
A sírkamra teteje sátortetős kivitelű, hatalmas kőtömbökből készült, és mára már jelentősen elmozdultak egymástól azt a benyomást keltve, hogy mindjárt az idelátogató fejére zuhannak. Ezeket sötétkékre festették, és aranycsillagokkal díszítették, szintén a csillagos égboltot immitálva.
A sírkamra falain lévő piramisszövegek nagyon jó állapotban megmaradtak, melyek nagyon érdekes és hasznos információkat tartalmaznak az egyiptológusok számára. Például azt, hogy a hieroglifek nem teljesen befejezettek, ami a király korai halálára utal.
Piramis környéke
A már korábban is alkalmazott elvet követték itt is, azaz a piramis keleti oldalán helyezkedett a Völgytemplom és a Halottitemplom.
A Halottitemplom maradványait sikeresen megtalálták, de sajnos a Völgytemplom maradványait még nem sikerült teljeskörűen azonosítani.
A Völgytemplomot és a Halottitemplomot összekötő néhány száz méteres utat régészetileg még nem vizsgálták, ami a piramistól nem keletre, hanem délkeleti irányban húzódik. Az útnak a Halottitemplomhoz közeleső része azonban látható.
A piramissal szemben egy nagy temető volt, Téti tisztviselőinek temetésére. De itt találhatóak az Óbirodalom legnagyszerűbb és legszebben díszített sírjai, például Mereruka és Kagemni vezérek masztabái.
Téti nekropolisza
A király piramisa körül Szakkara nekropoliszának egyik leggazdagabb része terült el, melyek nagy része mára már megsemmisült.
Téti fáraó különleges sorsa a kortársait is lenyűgözte, így többen is az ő piramis közelében hozatták létre építményeiket, mint például:
- Khuit II. piramiskomplexuma,
- Iput piramiskomplexuma,
- Sesheset piramiskomplexuma,
- Tetiankhkem masztabája,
- Kagemni masztája,
- Ankhmahor masztája,
- Mereruka masztája.
A későbbi korokban is használták ezt a területet, fejlesztették és újabb építményeket hoztak létre itt.
TIPP
Ez a piramis rendkívül alkalmas arra, hogy Ön tesztelje mennyire bírja a piramisok belsejének a felfedezését.
Egyrészt nagy valószínűséggel ez lesz az első piramis, amit meg fog látogatni, másrészt nem kell különdíjat fizetni a piramis belső részének meglátogatásáért, harmadrészt a lejárat nagyon hasonló a többi piramiséhoz, és nem utolsó sorban a lejárat rövid, tehát nem igényel olyan nagy erőfeszítést, mint a nagyobb piramisok sírkamráinak a megnézése.
Szóval itt ingyenesen kockázatmentesen próbálhatja ki ezt a tevékénységet.
