A Királyok Völgye – amely talán a világ egyik legismertebb temetkezési helye - Luxornál található a Nílus nyugati partján.
A Királyok Völgye első látásra nem ejti rabul az idelátogatót, hiszen mindössze egy kis völgynek tűnik a kopár hegyek között, pedig ez a Föld egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye.
Miért jött létre a Királyok Völgye?
Az Ó-Birodalom fáraói temetkezési helyül piramisokat építettek. Úgy gondolták az ókori Egyiptom fáraói, hogy a piramis olyan végső nyughelyet képes biztosítani a számukra, ahonnan zavartalanul és teljes biztonságban elkezdhetik az útjukat a túlvilágra.
De sajnos a piramisok építése nagyon költséges és bonyolult feladat volt, ezért idővel szükség volt valami olyan alternatív megoldásra, ami jóval egyszerűbben, lényegesen olcsóbban tudta a szükséges sírt biztosítani a fáraók számára.
A sírok mindig a Nílus nyugati partján épültek, ahol a Nap minden este lesüllyedni látszott az alvilágba. Keresni kellett egy olyan helyet a Nílus nyugati partján, ahol a sírok jól kialakíthatóak voltak. Termőföldhöz közeli területek nem jöhettek szóba, sem síkságok. Olyan hegyes rész kellett, ahol viszonylag „kis erőfeszítéssel” kialakíthatóak a sírok, de mégis szilárd védelmet nyújtanak.
A XVIII. dinasztia fáraói ezt az elszigetelt völgyet választották, amelyet az al-Qurn piramisalakú csúcsa jelez. Vannak olyan vélemények, amik szerint ez fontos szempont volt a döntésnél, más vélemények viszont azt tartják fontosabbnak, hogy a meredek sziklákkal körbevett völgy könnyebben őrizhető. Az Újbirodalom korában így létre is jött a Királyok Völgye
Hogyan készült egy sír a Királyok Völgyében?
A kőfejtők először folyosókat illetve szobákat vájtak a hegybe, melyet mészkő és agyagpala alkotott többnyire. Az agyagpala egyik jellemző tulajdonsága miatt sokszor egyszerűbb volt a kőzet struktúráját követni, így nem minden esetben jöttek a kívánt járatok.
Szóval az alábbi lépések alkották a sír elkészítését:
- A kőfaragók kivájták a megfelelő nagyságú járatok és helyiségek kombinációját a hegy belsejébe.
- Ahol szükséges volt, ott a durva falfelületeket gipszvakolattal simították be.
- A rajzolóművész megrajzolta az ábrák körvonalait.
- A mester ezután elvégezte az ellenőrzést és ahol szükséges volt, ott megcsinálta a javításokat.
- A relieffaragók kifaragták a megrajzolt ábrákat.
- Egy másik mester kifestette az így megalkotott „csupasz” domborműveket.
- Kőszarkofág levontatása és elhelyezése.
Néha nagyon sokan – akár többszázan – néhány csak egy maréknyi munkás dolgozott a síron. A munka mindamellett, hogy óriási fizikai megterheléssel járt, egyúttal nagyon káros is volt a munkások egészségére, mert az alagutakban való légzést nagyon megnehezítette a levegőben lebegő por- illetve gipszszemcsék. Amikor elkezdtek egyre mélyebbre haladni a sírban, akkor jobb láthatóságért kerámialámpákkal világítottak, melyben a kanócot és olajat vagy zsírt használtak. A füstölés és koromkeltés elkerülése érdekében sót adtak hozzá.
Látogatás a Királyok Völgyében
A Királyok Völgyébe a turistabuszok nem mehetnek fel, mindössze a völgy bejáratánál lévő épületig, ahol ugyan sok mindent lehet venni, de az üdítők és ásványvizek ára nem a legolcsóbbak közé tartozik, hiszen ez az utolsó lehetőség a frissítők megvásárlására. Innen kisvonatnak álcázott járművek viszik fel a látogatókat a sírokhoz. A völgyben összesen 63 sír található, melyet KV (King Valley) betűvel és számokkal jelölnek. A jeggyel összesen 3 sírt lehet megnézni, nem látogatható az összes sír, a nyitva tartókat folyamatosan váltogatják a renoválások miatt.
A KV 63-t nem régen fedezték fel, egészen pontosan 2005-ben találta meg egy kutatócsapat Dr. Otto Schaden vezetésével. Eredetileg királysírnak hitték. 2010-ben egy TV stábbal kiegészülve visszament a kutatócsapat és különféle vizsgálatok után arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a „sírt” Tutanhamon családjának a balzsamozói használhatták.
A Királyok Völgyének – kétségkívül – leghíresebb sírja a KV 62, mely Tutanhamon sírja. Ennek a sírnak a felfedezéséről egy külön bejegyzést fogunk írni, mert annyira hihetetlen történet.
A KV 62 megtekintéséhez külön belépőt kell megváltani. Népszerű sír még VI. Ramszesz sírja is. Az ilyen népszerű síroknál előfordulhat a sorban állás illetve arra is fel kell készülni, minél lejjebb halad a sírban – sokszor hosszú lejáratok vannak - annál rosszabb lesz a levegő, mert nincs természetes szellőzése a síroknak. A sok látogató jelenléte sem segít ebben, hiszen a látogatók jelentős mennyiségű széndioxidot illetve izzadságot (kb. 2,7 g személyenként) termelnek. Ez is az oka annak, hogy csak néhány sír látogatható illetve azokat is rotálják. Természetesen az egyiptomi szakminisztérium igyekszik speciális párátlanítókkal és szűrőberendezésekkel felszerelni egyes sírokat.
A sírokban természetesen mindenféle képrögzítő használata tilos.
A Királyok Völgye fontosabb sírjai
A sírokat úgy tervezték, hogy az alvilágra hasonlítsanak, egy hosszú és lejtős folyosót vájták a hegybe, amely egy előkamrába, esetleg oszlopokkal erősített csarnokba vezetett.
KV 1 – VII. Ramszesz sírja
A főbejáratnál található VII. Ramszesz (Kr. e. 1136–1129) kicsi és befejezetlen sírja. Mindössze kb. 44 méter hosszú. Ramszesz hirtelen halála miatt nem készült el teljesen a királyi sír, így egy folyosóból, egy sírkamrából és egy befejezetlen harmadik kamrából áll.
Az építészek sietve kiszélesítették a sír második folyosóját, és azt sírkamrává alakították át. A fáraót múmiáját pedig egy szarkofágfedéllel fedett gödörben helyezték örök nyugalomra. A kanopusz edények számára kialakított fülkéket a gödör oldalában helyezték el, amely egyedülálló jellemzője ennek a sírnak.
A kamrába vezető folyosó falait a „Barlangok könyvéből” és a „Szájmegnyitási rituáléból” viszonylag jól megőrzött jelentek díszítik, míg a sírkamrát a „Föld könyvének” a szövegrészei ékesítik.
KV 2 – IV. Ramszesz sírja
Ez a második sír a völgy jobb oldalán. Létezése már a Ptolemaioszi időkben is ismert volt, amint az a falakon látható feliratokból is kiderül. IV. Ramszesz meghalt, mielőtt a sírja elkészült volna, és oszlopos termet gyorsan sírkamrává alakították át. A sírkamra falfestményeinek az állapota erőteljesen leromlott, de a kék mennyezeten átnyúlva Nut istennő csodálatos képe jól látható és ez az egyetlen sír a völgyben, amely tartalmazza a „Dió könyve” szövegét. A vörös gránit szarkofág - bár üres - az egyik legnagyobb a völgyben. Egy papirusz megőrizte ennek a sírnak ősi tervét, melyen látható (jelenleg a Torinói Múzeumban), hogy a szarkofágot eredetileg négy nagy szentély vette körül, hasonlóan Tutanhamon sírjához. A sír ókori kirablását követően IV. Ramszesz múmiája egyike volt azoknak, amelyet újra eltemettek II. Amenhotep sírjába (KV 35), ahonnan a kairói Egyiptomi Múzeumban került és ma is ott látható.
KV 6 – IX. Ramszesz sírja
II. Ramszesz sírjával szemben található - a völgy leglátogatottabb sírja - IX. Ramszesz sírja. Mely széles bejárattal, hosszú, lejtős folyosóval, nagy előtérrel rendelkezik, amelyet a Halottak könyvéből származó állatok, kígyók és démonok képmásai díszítenek. Ezután egy oszlopcsarnok és egy rövid folyosó vezet a sírkamrába. A falon észrevehető graffiti is jelzi, hogy a sír már az ókor óta nyitva van. A sírkamrába vezető lépcső előtti teremben a falakon felelhetőek IX. Ramszesz névkartusai. A másik falon lévő kapu két oldalán, két Iunmutef-pap alakja látható, mindketten papi párducbőrben és szertartásos öltözékben. A sírkamra falain az „Amduat Könyve”, a „Barlangok Könyve” és a „Föld Könyve” egyes jelenetei, amíg a mennyezeten a „Mennyország Könyve” néhány mozzanata van ábrázolva. Bár befejezetlen, de ez volt az utolsó sír a völgyben, amelynek díszítését ennyire befejezték illetve a falfestmények is viszonylag jó állapotban megmaradtak. A fáraó és az istenek számos faszobrát megmentették és a 19. században a British Museum-ba vitték.
KV 8 – Merenptah sírja
II. Ramszesz olyan sokáig élt, hogy 12 fia korábban halt meg, így végül 13. fia, Merneptah (i.e. 1213-1203) lett az utódja 60 éves korában. A völgy második legnagyobb sírja az övé, mely az ókor óta nyitva áll, és melyben görög illetve kopt graffitik is találhatók.
A hosszú, alagútszerű sírkamra falainak alsó részét az áradások megrongálták, de a felső részeken jól megőrződött domborművek találhatók. Miután belépünk az első hosszú folyosóra, balra egy lenyűgöző dombormű található, amely Merneptah-t ábrázolja Ra-Horakhty istennel, amelyet Ra litániája követ. Lejjebb a folyosókat a „Halottak Könyve”, a „Kapuk Könyve” és az „Amduat Könyve” bizonyos jelenetei díszítik. Egy aknán túl, egy hamis sírkamra található, amelynek két oszlopát a „Kapuk Könyve” egyes elemei díszíti. Bár a sírkamra díszítésének nagy része megfakult, de a sír továbbra is lenyűgöző maradt.
A fáraót eredetileg négy kőszarkofágban temették el, három gránitból (a másodiknak a fedele még mindig a helyén van, tetején Merneptah képmásával), a negyedik, legbelső szarkofág pedig alabástromból készült. Az ókori egyiptomi mérnökök - ritka - hibájából a külső szarkofág nem fért át a sírbolt bejáratán, ezért ezen a kapun megfelelő méretű nyílást kellett vágni. Merneptah múmiáját az ókorban eltávolították, és II. Amenhotep sírjában (KV 35) találták meg, mely ma az Egyiptomi Múzeumban látható.
KV 9 – V. és VI. Ramszesz
Ramszesz sírja építésnek volt egy nagyon különleges hozadéka. Az építkezés során kívülre dobott több tonna szikladarab teljesen befedte Tutanhamon sírját, így Tutanhamon sírja nagyon sokáig épségben maradt.
VI. Ramszesz sírkamráját igazából V. Ramszesz (i.e. 1147-1143) számára kezdték el építeni, amit VI. Ramszesz (i.e. 1143-1136) folytatott, és a jelek szerint mindkét fáraó múmiáját, ide temették el. A sírkamra első felében még mindig V. Ramszesz neve és címei olvashatók. A sír kifosztása követően, mindössze 20 évvel a temetés után V. Ramszesz és VI. Ramszesz múmiáját is II. Amenhotep sírjába szállították át, ahol 1898-ban találták meg és Kairóba vitték.
Bár a sír vakolását nem fejezték be teljes mértékben, de a szép díszítése jól megmaradt, a hangsúlyt csillagászati jelenetekre és szövegekre helyezték a készítők. A bejárati folyosót a „Kapuk könyvének” és a „Barlangok könyvének” egyes jelenetei borítják. Ezek a jelenetek folytatódnak a sírkamra további részéiben és a kúthelyiségben, kiegészülve a „Mennyország könyvének” a történéseivel. A sírkamra mennyezete gyönyörűen díszített, melyen Nut csodálatos kettős képe látható.
Ez a fekete-arany színben pompázó éjszakai tájkép az égbolt istennőjét ábrázolja, amint minden este lenyeli a Napot, hogy azután minden reggel új életet adjon neki. Ez jelenti az élet végtelen körforgását, amelyben a halott fáraók lelkei újjáéledhetnek.
A kamra falai tele vannak VI. Ramszesznek - a különböző istenségekkel együttes - finom ábrázolásaival, valamint a „Föld Könyvéből” vett bizonyos jelenetekkel, melyeken a napisten éjszakai útvonalát és az őt segítő isteneket illetve a sötétség erőit ábrázolják, akik megpróbálják megakadályozni, hogy elérje a hajnalt, valamint figyeljék a napisten ellenségeinek lefejezett, térdelő alakjait a kamra falainak tövében.
A sírkamra gyönyörűen díszített jobb oldali falán próbáljuk meg kiszúrni az ithifalikus (a feltűnően erekcióval rendelkező) alakot illetve az őt körülvevő vonalakat és szimbólumokat, melyek egy vízórát ábrázolnak. A kamra felső részein rengeteg görög graffiti látható körülbelül a 150 évekből.
KV 11 - III. Ramszesz
III. Ramszesz (i.e. 1184-1153), aki a Medinet Habui templom építője és egyben az ókori Egyiptom utolsó harcos fáraója volt, a Királyok Völgyében az egyik leghosszabb sírkamrát építette. A sír 125 méter hosszú volt, nagy részét még mindig gyönyörűen díszítik a színes, festett, süllyesztett domborművek, amelyeken a hagyományos rituális szövegek (Rá litániája, Kapuk könyve stb.) és Ramszesz az istenek előtt látható. A szakértők szerint a reliefek minősége eléggé kifogásolható, de szokatlanok és érdekes jelenetek mutatna be. A felső járatból nyíló 10 kis helyiségben, különféle rendkívül részletes korsókat, edényeket és amforákat tároltak, amelyek egyrésze külföldi adomány volt, vagy például az Égei-tengerről „importálták”. De ezentúl tárolták még itt, királyi fegyvereket és élelmet illetve a hajók elkészítésére vonatkozó festményeket illetve útmutatásokat is elhelyeztek.
A leghíresebb balra az utolsó cella, melyben két zenész alakja látható róluk nevezték el a sírt „Hárfások sírjának”.
A túlsó kamrában egy megszakadt alagút található, ahol az ókori építők belefutottak a szomszédos sírba, ezért a sír tengelyét nyugat felé el kellett tolniuk és egy oszlopcsarnokba vezető folyosót építettek, amelynek falait a „Kapuk könyvéből” vett jelenetek díszítik.
KV 34 – III. Thotmesz sírja
Hatsepszut sokáig bitorolta III. Thotmesz trónját, de amikor végre hatalomra került, ő lett Egyiptom legnagyobb fáraója. A Királyok Völgye az ő uralkodása alatt lett egy királyi nekropolisz és egyike volt az elsőknek, akiket ide temettek. Sírja az egyik legnehezebben megközelíthető sír, a völgy végében fekszik, a bejáratát 30 méter magasan egy keskeny hasadékba rejtették el, amit egy meredek lépcsőn lehet megközelíteni, majd a bejárat után ugyanilyen meredek lejtős folyosón kell leereszkedni. Az alja előtt egy mély akna tátong, amely felett egy keskeny pallón lehet átjutni. Ilyen akna kevés sírban található, ezért az elkészítésének az okát sok vita övezi. Van olyan elmélet, mely szerint az esővizet gyűjtötte be, mások szerint a sírrablóknak állított csapda volt. De az is lehet, hogy valami ismeretlen rituális szertartás része lehetett. A sírkamrában a kidolgozott alakok helyett, sajátos pálcikaszerű alakok díszítik a falakat, a feliratok pedig a papiruszokon használtakra hasonlítanak.
KV 35 – II. Amenhotep sírja
Nem csoda, hogy II. Amenhotep sírja nagyon hasonlít III. Thotmesz sírjára hiszen utána következett a trónon. Nagyjából azonos gondolatmenet mentén építették fel és a díszítése is igen hasonlatos falfestményekkel büszkélkedhet, de nagyobb méretű ábrákkal. A sírnak az érdekessége, hogy amikor 1898-ban francia régészek felfedezték a sírt, akkor még a kvarcitszarkofágban feküdt a fáraó múmiája, nyaka körül mimózafüzérrel. A múmiát 1928-ig az eredeti helyén hagyták, majd elszállították Kairóba az Egyiptomi Múzeumba. A sírnak egy – még az ókorban befalazott – sírkamrájában még kilenc további múmiára akadtak.
KV 39 – I. Amenhotep sírja
A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a sír, a völgy első sírja lehetett és valóban I. Amenhotep nyughelye lehetett. Ez azért érdekes, mert Nicholas Reeves korábban kijelentette:
„Senki sem tudhatja, hogy valójában kit temettek el oda, bár vannak, akik úgy vélik, hogy ez volt I. Amenhotep végső nyughelye. Az egész helynek hátborzongató, klausztrofóbiás, kissé baljós levegője van, amin nem segítenek a mély repedések sem, melyektől az a benyomásod, hogy az egész hely bármelyik pillanatban beborulhatna.”
A sír jelentősen eltér a többi sírtól, mind elhelyezkedésében, mind pedig felépítésében. A sírt két Luxori lakos – Macarios és Andraos – fedezte a 1800-s évek legutolsó éveiben.
