Kom el Shoqafa katakombái

Az „átlagember” talán még sohasem hallott a Kom el Shoqafa (jelentése: Szilánkok dombja) katakombáiról - mely egyébként Egyiptom legnagyobb ismert római temetkezési helye volt - amit a középkor 7 csodái közé is beválasztották.

Elhelyezkedés

Az egyiptomi Alexandriában található, annak is a nyugati részén, a Qaitbay erődtől délre, Pompeius oszlopaitól nyugati irányban. Az ókori Egyiptomban a temetkezési helyek mindig „nyugaton” épülték, szimbolizálva az elmúlást. Természetesen mivel a város terjeszkedett, ezért ma már nem ez a legnyugatibb pontja Alexandriának.

Felfedezése

Mint megannyi más egyiptomi történelmi helyszínt a Kom el Shoqafa katakombáit is véletlenül fedezték fel. 1900. szeptember 28-án egy szamár által húzott, kővel megrakott szekér, hirtelen eltűnt. A nehéz szekér alatt beszakadó föld jelezte, hogy valamilyen építmény rejlik a mélyben. A feltárását egy lengyel tudóscsoport végezte, akik a katakombákban találták néhány múmiát, emberi és állati maradványokat, melyek főleg lovak csontjai voltak.

Felépítése

A katakombákat i.sz. 2. században építették, amit kezdetkor valószínűleg még csak családi kriptának szántak, de később – ismeretlen okokból – nagyobb temetkezési hellyé tettek. Így összesen 300 holttest koporsójának a befogadására volt képes.
Az ókori Egyiptom egyik utolsó nagy építészeti alkotása, ahol az építészek görög-római megközelítést alkalmaztak. Ezzel gyakorlatilag a fáraói kultúra és vallás jellemzői, a görög stílussal, illetve korai római birodalomra jellemző stílusjegyekkel keveredve együtt jelennek meg az építményben.
A katakombák 3 szintnyi sírból állnak, melyek 35 méter mélységen nyúlnak le a föld alá. 1995-ben kiszivattyúzták a 2. szintet elborító talajvizet, de sajnos a harmadik, azaz a legalsó szintből a mai napig nem sikerült eltávolítani a vizet, így az a mai napig sem látogatható.
A katakombák közepén egy csigalépcső (98 foka van) vezet le a mélybe. A csigalépcső egy 6 méter széles, köralakú függőleges kürtőt vesz körbe, melyen át kötelek és csigák segítségével tudták leengedni az elhunytak koporsóit. Erre a középső kürtőre vékony, ablakokat készítettek, hogy növeljék a természetes fény bejutását.
A Kom el Shoqafa katakombáit i.sz. 600-ig használták temetkezési célokra.